HAVI ARCHÍV – Június

Az Artmagazinnál fontosnak tartjuk, hogy habár napjaink új cikkek írásával és gondozásával, új lapszámok összeállításával telnek, mégse feledkezzünk meg korábbi tartalmainkról – főleg, hogyha azoknak ma ugyanúgy van aktualitásuk. Íme a legfrissebb HAVI ARCHÍV, csupa ehavi történéshez és kiállításhoz kapcsolódó olvasnivalóval:

Június elsején nyit meg a Szikra Képzőművészeti Bemutatóteremben Kis Róka Csaba Glory Kill című tárlata. A festő munkáiról 2009-ben Fenyvesi Áron jelentkezett értő kritikával az Artmagazin hasábjain Te megennéd a gólyát? címmel. „Kis Róka Csaba festményeinek kortalansága pedig abból szűrhető le, hogy műveinek egyértelműen egyenrangú vizuális inspirációi a barokk vadászcsendéletek, vanitasok, memento morik, a rokokó pásztorképek és a különféle metál zenére telepedett szubkultúrák képi jelei, a slasher horrorfilmek brutális víziói és David Lynch pszichotikus narratívaépítése.

Június 2-án startol a Növények országa című kiállítás a Budapest Galériában, amely a gondoskodás szerteágazó témájával foglalkozik. A pandémia alatt egy újfajta gondoskodási mechanizmus ütötte fel fejét, amelynek egyik legnagyobb „nyertese” a növényevilág volt. Ezt a témát járja körül a kiállítás is: a törődés apró, akár láthatatlan megnyilvánulásait, valamint annak kiterjedését a körülöttünk lévő nem-emberi világra. A kiállítók között alkotópárosként szerepel Gosztola Kitti és Pálinkás Bence György, akik az Artmagazin 97. lapszámában is megjelentek: előbbi szerzőként, utóbbi a Kelemen Kristóffal közösen kidolgozott Magyar akác című színdarabjával.

Magyarósi Éva: Tundra, részlet, 2D videó animáció, 2018

Magyarósi Éva: Tundra, részlet, 2D videó animáció, 2018

Június 2-án nyit a Deák Erika Galériában Oltai Kata kurátori gondozásában a Jelenlétem evidens című kiállítás, amely az anyaság körüli művészeti diskurzus jelen helyzetét igyekszik feldolgozni. Az Artmagazin Online-on nemrég indult el Popovics Viktória interjú sorozata, amelynek első részében Magyarósi Évával beszélgetett arról, hogy az anyaság miképpen hatott alkotói praxisára. 

Már csak június 12-ig látogatható A művészet rejtett arcai 1947–49 – Válogatás az Antal–Lusztig-gyűjteményből című kiállítás a Hegyvidék Galériában. A kiállítás a legnagyobb hazai magánkollekció, a debreceni Antal–Lusztig-gyűjtemény anyagából válogat, nevezetesen az Elvont Művészek Csoportjához tartozó alkotók munkáiból mutat be egy-egy jelentős alkotást. A magángyűjteménnyel egy korai Artmagazinban is foglalkoztunk: a műgyűjtővel Einspach Gábor beszélgetett, amelynek első része a 6. számban olvasható Az Antal-Lusztig-gyűjtemény – A 20. századi magyar művészet tragikus olvasata címen.

Ámos Imre: Csodavárók 1932 olaj, vászon, 100 x 152 cm

Ámos Imre: Csodavárók 1932 olaj, vászon, 100 x 152 cm

Június 14-én zár Fodor János Gradiens című kiállítása a Kisteremben. A művésszel 2016-ban Topor Tünde készített átfogó interjút. Amit a művész pszichológiájának tartunk, az azért valahol beteges. A folytonos bizonyítási kényszer, hogy tényleg legyenek dolgok, amik létrejönnek és nem csak egy papíron vannak, vagy fecnin, és elfelejtődnek, hanem valamilyen módon kerüljenek ki a valóságba.”

Június 20-ig látható a Tér-Kép Galériában Sugar spice and everything nice című kiállítás, amelynek kurátora Kovács Kristóf (Sajnos Gergely), helyszínelő volt és arra a jelenségre koncentrál, miszerint a kiállító fiatal művészek (Czernecki Tamás, Fazekas Dániel, Góth Martin, Nyíri Orsolya) alkotásaiban az absztrakcióra jellemző precizitást ütköztetik a markáns figurális stílussal. Az absztrakció korai úttörőjéről Páldi Lívia cikkét, a kortárs képzőművészet jelenségeinek feldolgozáról Topor Tünde Illés Anikóval készült beszélgetését ajánljuk 2018-ból.

Hilma af Klint: Hattyú, No. 17, IX csoport/SUW, A SUW/UW sorozat, 1915 © Courtesy Stiftelsen Hilma af Klints Verk. fotó: Albin Dahlström/Moderna Museet

Hilma af Klint: Hattyú, No. 17, IX csoport/SUW, A SUW/UW sorozat, 1915 © Courtesy Stiftelsen Hilma af Klints Verk. fotó: Albin Dahlström/Moderna Museet