Folytatódik a vidéki mustra: ezen a héten is eltávolodunk Budapesttől, hogy magyarországi nagyvárosok felé tereljük a közönséget – ezúttal a Szentendrei Képtár, a Szombathelyi Képtár és a pécsi Zsolnay Múzeum kerül előtérbe.

Szeptember 18-ig látogatható Fridvalszki Márk Szellemek találkozása című solo show-ja a Szentendrei Képtárban. A kiállításon a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményében kiemelt helyet elfoglaló, a tér falain megjelenő Deim Pál, Korniss Dezső és a ma is aktív Keserű Ilona inspiráló művészi magatartása, már toposszá, ikonikussá vált kozmikus képi motívumai közvetetten idéződnek meg Fridvalszki munkáiban. A Képtárban a művész legutóbb készült festményei, a Ferenczy Múzeum Centrum gyűjteményéből válogatott munkák és egy, a múzeummal közösen készített szerigráfiai sorozat látható, a Fridvalszki személyes védjegyévé vált murális alkotások és hanginstalláció társaságában.

Szeptember 25-ig tart nyitva a Szombathelyi Képtár Szövött, hurkolt és nyomott anyagok – Válogatás a Szombathelyi Képtár iparitextil-gyűjteményéből (1973–1988) című kiállítása. Az intézmény textilgyűjteményében lévő szövetekből rendezett retrospektív kiállítás emléket állít a Vas megyében egykor igen jelentős textiliparnak, amely mára szinte teljesen eltűnt, és elhivatott, tehetséges tervezői a magánszférába kényszerültek távozni. A válogatásban lakástextilek, valamint a ruhaiparban használt kelmék láthatók, bepillantást engedve a 70-es és 80-as évek mintatrendjébe, jellemző szálhasználatába, érzékeltetve egyúttal a mesterséges és természetes alapanyagok arányának változását is. A falra függesztett és térbe belógatott mintadarabok most először láthatók kiállításon, vagyis a fal- és tértextilek, valamint a miniatűrtextilek után végre gyűjteményünk iparitextiljeivel is megismerkedhetnek a látogatók.

Október 2-ig látogatható a Lüszterlepkék és mázmadarak című kiállítás a pécsi Zsolnay Múzeumban. A tárlat a „Zsolnayak Japánjára” koncentrál: feltárja a gyár és a család gazdag japán tematikájú forrásait, bemutatja a „kölcsönzés”, „átértelmezés” és „újragondolás” folyamatait. A kiállítás emellett vázolja, hogyan formálta a gyár és vevőköre ízlésvilágát a japán művészet befogadása. A család gyára Magyarországon fontos szerepet játszott a kerámiaipar modernizációjában, nemcsak követték, de bizonyos esetekben irányították is az új esztétikai trendeket. Az Európában zajló iparművészeti forradalom során újdonságként megjelenő japonizmust is aktívan tanulmányozták a gyár dolgozói, illetve a család, különösen Zsolnay Júlia is.