2018-as hír volt, hogy gazdát cserélt az akkor már épp kimúlóban lévő KOGART Ház melletti, előzőleg az úgynevezett Aranymúzeumnak helyet adó Andrássy út 110. alatti épület. Nem sokra rá kiderült, hogy hamarosan megkezdi működését egy kortárs művészeti központ. Az egész akkor kezdett igazán érdekessé válni, amikor összeállt, hogy ide szerződött művészeti vezetőnek Zsikla Mónika, mégpedig Csillag Eszter mellé, aki régóta Hongkongban élő művészettörténész. Az a hírbomba még azóta sem robbant, hogy az egész mögött egy nemzetközi cégbirodalom leginkább Bond-lánynak kinéző örökösnője áll, aki pár éve azzal szerepelt a világ összes orgánumának híreiben, hogy elrabolták és felfoghatatlan összegű váltságdíjat követelnek érte. Most azonban ez csak mellékszál, számunkra inkább az az érdekes, hogy a mindenki által csak Queenie-ként emlegetett Rosita Law Londonban tanult, és tanulmányai befejeztével teljesen friss szemmel nézett szét a kortárs művészeti világban. A magyar művészeti életnek remélhetőleg jót tesz majd ez a friss figyelem. Mindenesetre szeptember végén Budapesten kortárs művészeti központ nyílt, a Q Contemporary. Ennek kapcsán kérdeztük Csillag Esztert és Zsikla Mónikát, az új intézmény két vezetőjét.

Artmagazin: Hogyan jött létre a Q Contemporary?

Csillag Eszter: Queenie Rosita Law alapította a Q Contemporaryt, aki maga is művészetet és dizájnt tanult Londonban. Közép- és Kelet-Európában járva látta, hogy itt rengeteg nemzetközi szinten ismeretlen tehetség alkot. Így jött az ötlet, hogy ezt a családja által vásárolt épületet a közép-kelet-európai kortárs képzőművészet – ez kb. a hatvanas évektől napjainkig tartó, több művészgeneráción átívelő időszakot jelenti – bemutatásának dedikálja. A kiállítótér tehát Budapesten van, de Queenie hongkongi, így nyilván a régión kívül is csináltunk már és tervezünk is projekteket, kiállításokat.

Van a háttérben valami speciális kötődés Magyarországhoz, illetve a régióhoz? Vagy az idetelepülést tényleg csak ez a ráismerés motiválta?

Cs. E.: Igen, csak ez a ráismerés az ok: hogy az itteni tehetségek miért nem ismertek külföldön, és a lehetőség, amit egy új intézmény jelenthet. Queenie szereti az ismeretlent és az újat. Másrészt ami a közép-kelet-európai művészetet jellemzi, ami az itteni színtéren történik, hasonlít valamennyire a kínai kortárs művészetben történtekhez. Őt egyébként már fiatal korától kezdve érdekelte a művészet – az édesapjával rengeteget utaztak, közben nézték az épp aktuális kiállításokat. Ami nem teljesen tipikus, mert Hongkongban nincs művészetoktatás, és a művészetpártolás sem igazán jellemző. Queeniék családja az egyik legprominensebb család Hongkongban, de egész Kínában is jelentősnek számítanak. A szülői támogatás meghatározó volt abban, hogy grafikát tanuljon a Saint Martinson Londonban. Egyébként Queenie-nek vannak más, dizájnnal vagy grafikai projektekkel foglalkozó cégei is. Valahogy ő mindig ebben a miliőben élt, első önálló projektjeként art bookokat, művészkönyveket adott ki Szingapúrról és Hongkongról – ezekben a turisztikai könyvekben a különböző nevezetességeket egy-egy felkért művész rajzolta meg. Gyűjteni is elkezdett, az évek során ebből az anyagból nőtt ki a Q Contemporary – idővel letisztult a profilja, majd létrejött ez a tulajdonképpen nonprofit kiállítótér Budapesten.

És azért épp itt, mert a többi közép-kelet-európai országhoz képest Budapest rendelkezik a legfejlettebb kortárs művészeti ökoszisztémával, így stratégiailag tökéletes helyszín: könnyű ideutazni, majd innen továbbutazni a körülöttünk lévő országokba.

Hogyan fog működni a ház?

Zsikla Mónika: A fő profilt és a fő programokat a kiállítások jelentik majd. Van három kiállítótér, egy lent és kettő fent – hamarosan az alagsort is használatba vesszük, projectroomként. De a lényeg a három kiállítótér. A kiállítások a saját gyűjteményi anyagunkból is összeállhatnak vagy különböző együttműködések során ki is egészülhetnek majd, de lesznek vendégkiállítások is – mint most épp a Leopold Bloom Award idei anyaga –, melyek a helyszínt az egyes válogatások igényei szerint alakítják. Kooperációk is megvalósulhatnak, illetve sorozatok felépítésében is gondolkodunk. Tervezzük például a régió nagy gyűjteményeinek bemutatását, aminek első része a Spengler–Somlói-gyűjtemény anyagából válogat majd. A konkrét nevek még titkosak, de folynak az egyeztetések nagy román, lengyel, ukrán gyűjtőkkel, akiktől már lehetett műveket látni a Ludwig Múzeum kiállításain, és olyanokkal is, akiknek a tevékenysége még teljesen ismeretlen nálunk.

Cs. E.: Érdekes egyébként, hogy régiós szinten is elindult egy folyamat, egymás után jönnek létre privát, magánalapítású művészeti intézmények, mint amilyen például a prágai Kunsthalle is lesz. Ez érdekes, új konstellációt alakít ki majd a régión belül. Azt pedig elmondhatjuk már, hogy párbeszédben vagyunk a temesvári Art Encountersszel. Valószínűleg egyre bővül majd ez a network, ami plusz lehetőségeket fog adni a régión belül is.

A nyitókiállítás címe XY_now, Q_now.

Zs. M.: A gyűjtemény anyaga körülbelül hatvan évet fog át, tehát a művek keletkezésének ideje a hatvanas-hetvenes évek fordulójától mostanáig tart, és több generáció jelenik meg benne. Én az XY generáció, vagyis a milleniumi nemzedék fiatal művészeinek munkáiból válogattam a kiállítást, de a tizenhét kiállítóból néhányuk munkáit azért is, hogy az intézmény más típusú fókuszpontjait reprezentálják. Például lesz fiatal művészek helyspecifikus munkáit bemutató sorozatunk is. Ezt régóta tervezzük – tudni kell, hogy a pandémia a mi indulásunk idejét is módosította –, vannak kész művek, úgyhogy az erre a projektre felkért három művész, Szinyova Gergő, Keresztes Zsófi és Varga Ádám is szerepel a kiállításban. Vicces, mert Zsófival már azelőtt beszéltünk erről, mielőtt leadtuk volna a velencei pályázatot – szóval ez a kooperáció sokkal régebben kezdődött. (A Velencei Képzőművészeti Biennálé következő magyar kiállítója Keresztes Zsófia lesz, a kurátor pedig Zsikla Mónika – a szerk.) Még két másik típusú helyzet is megmutatkozik a kiállításban. Az egyik, hogy magángyűjtőkkel is szívesen együttműködünk, olyanokkal, akik a gyűjteményüket valamilyen szinten szeretnék helyzetbe hozni; egy-egy műtárgy letétbe helyezése jó lehet erre. Szecső Róbert gyűjteményének fókusza például nagyon hasonlít az intézmény fókuszára, mert ő is a közép-kelet-európai régióból gyűjt, többnyire festészetorientált munkákat, absztraktot és figuratívat egyaránt. Az ő gyűjteményéből egy festmény érkezett, Jakub Hubálektől. Illetve Queenie régóta kapcsolatban áll a temesvári Jecza galériával, az ő művészeik közül Tincuţa Marintól válogattam be két munkát a kiállításba.

Az is elképzelhető, hogy az egyes kiállítások vándorolnak majd az egyes intézmények között?

Cs. E.: Ez a terv, igen, ezen dolgozunk.

Queenie Rosita Law, ügyvezető igazgató

Quennie, a Q Art Group alapítója és ügyvezető igazgatója a londoni Central Saint Martins College művészet és dizájn szakán végzett. Saját művészi tevékenységét hamar kiegészítette a kurátori munka – hitvallása szerint a művészet az élet minden területén jelen van, és folytonos párbeszédet folytatunk vele. E hitvallását nagyapjától, Law Ting-Pongtól, a Bossini divatcég alapítójától örökölte, aki szintén rajongott a kultúráért, a művészetért, és mindenért, amiből inspirációt meríthetett. Queenie közép-kelet-európai utazásai során itteni alkotók munkáit is elkezdte gyűjteni, majd magánmúzeumként megalapította a Q Contemporaryt Budapesten. Célja, hogy felkutassa és támogassa a régió kortárs művészeit, és az egész világgal megismertesse őket. Hasonló szándékkal nyílik hamarosan Hongkongban a Double Q Gallery is, bevonva a nemzetközi színtér gyűjtőit is. A két intézmény így egymást támogatva válhat majd ugródeszkává a következő generáció művészei és művészetkedvelői számára. Tevékenységéért 2017-ben megkapta a Tatler legígéretesebb fiatal nőnek járó díját Hongkongban, 2020-ban pedig Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki.

(A szakmai életrajz a Q Contemporary hivatalos, angol nyelvű sajtóanyaga alapján készült.)

Csillag Eszter, művészeti vezető

Eszter megalapítása óta a Q Contemporary gyűjteményének művészeti vezetője. Felelős a programokért, illetve a kulturális kapcsolatokért Ázsia és Kelet-Közép-Európa között, ezen felül partneri kapcsolatokat alakít ki más intézményekkel is. Együttműködött a Hauser & Wirth-tel (2020) és a Christie’s Educationnel (2021), a közép-kelet-európai kortárs női művészeket fókuszba állító előadásokat tartott. Részt vett a K11 Art Foundation Tracing the Fragments című kiállításának (Hongkong, 2021) kurátori munkáiban, eseményeket és bemutatókat szervezett az Art Basellel közösen Hongkongban, többek között az Asia Society és a Para Site közreműködésével. Disszertációjában, amelyet a Hongkongi Egyetem Művészettörténet Osztályán szerzett meg, Eszter jelenleg a kínai történelem reprezentációjával foglalkozik a korai modern Európában. Ezt megelőzően BA fokozatot szerzett művészettörténetből a római La Sapienza Egyetemen és MA fokozatot a Római Tre Egyetemen.

Zsikla Mónika, vezető kurátor

Mónika a Q Contemporary vezető kurátora. 2003–2009 között művészettörténetet és esztétikát tanult, majd 2015–2018 között folytatta tanulmányait az ELTE Doktori Iskolájának esztétika programján, ahol jelenleg doktori fokozatán dolgozik. 2007–2015 között a Kisterem galériában dolgozott, Budapesten. Kállai Ernő-ösztöndíjasként átfogó kutatást végzett Károlyi Zsigmond (2013 óta) és Rákóczy Gizella (2016 óta) életművéről. 2007 óta rendszeresen jelenik meg írása magyar folyóiratokban és nemzetközi kiadványokban. 2017 óta Mónika a MOME-n tanít, valamint a Budapest Galéria kurátora volt. Eközben sok kortárs magyar kiállítás kurátora, illetve társkurátora volt az elmúlt tíz évben. Mónika tagja a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozatának (AICA). 2022-ben az 59. Velencei Képzőművészeti Biennálé Magyar Pavilonjának kurátora lesz. Az Álmok után: merek dacolni a károkkal című projektjükkel Keresztes Zsófia képzőművésszel közösen nyerték meg a pályázatot.

(A két szakmai életrajz átvétel a Q Contemporary hivatalos sajtóanyagából.)