Szőnyeg alá söprés helyett mitologikus égbe emelés
Elstartolt az OFF-Biennále A nyugtalanság versei címet viselő ötödik kiadása, amely tizenkilenc kiállítás és megannyi kapcsolódó program keretén belül a biztonság kérdésköreit vizsgálja. Az OFF nyitónapján Rachel Fallon és Alice Maher ír képzőművészekkel beszélgettünk monumentális textilművük kapcsán. Rachel és Alice elkalauzoltak minket a térkép világában és az abban megjelenített női sorsokhoz kapcsolódó traumatikus eseményekben, melyek közös feloldására invitálnak mindenkit.
ELSŐ KÉZBŐL – Zilahi Anna: Urtica
Az Artmagazin Online „Első kézből” című rovatának legújabb videójában Zilahi Anna költő és képzőművész vezeti végig a nézőt Urtica című kiállításán, amely a budapesti Liget Galériában valósult meg Molnár Veronika kurátori munkájával, Keszegh Ágnes kurátorasszisztens közreműködésével.
Leopold Bloom Képzőművészeti Díj 2025
Idén ismét kiírásra került a Leopold Bloom Képzőművészeti Díj.
CODE: immerzív élmények Veszprém szívében
Minden, egy város, közösség életébe újonnan landoló intézmény fontos alapkérdése, mennyire fog tudni beilleszkedni, igazán belekapcsolódni a már zajló, kialakult helyi életbe.
WERNER HERZOG EXTATIKUS IGAZSÁGA V. – A közös világ filmjei egy nyelvet beszélnek
"Werner Herzog extatikus igazsága" című esszésorozatában Gerdesits Pál Werner Herzog filmművészetének két fő jellemzőjére fókuszál. Egyrészt amellett érvel, hogy Herzog alkotásai – műfajtól, formátumtól és költségvetéstől függetlenül – ugyanazokat a hősöket, témákat és motívumokat vonultatják fel, miközben szabadon, mégis szigorúan és következetesen alkalmazza filmnyelvi eszközeit. Másrészt bemutatja, hogy Herzog alkotói hozzáállása – amelyet a rendező saját maga által „extatikus igazságként” definiált fogalom határoz meg – közel hat évtizeden át töretlenül működik, még akkor is, ha ellentmondások és kérdések sorát veti is fel. Elemzéseiben Nietzsche filozófiája a tragédia, míg Merleau-Ponty a képek születése, a fizikai jelenlét és az érzékiség értelmezéséhez nyújt keretet. Gerdesits Pál e filozófiai horizont mentén Herzog művészetét az igazságkoncepció intuitív példázataként mutatja be.
„Miért hisszük, hogy kedvü[n]kért a terep elegyengethető?”
Rendhagyó reflexió egy rendhagyó kiállításhoz Trapp Dominika korai rajzaiból és későbbi műveiből, illetve Tandori Dezső Pándi Balázs gyűjteményében található grafikáiból. Trapp Dominikát a madár és a misztikus figyelem, Pándi Balázst a lemezgyűjtés és a terápiás figyelem vezette Tandorihoz - talán. De a lényeg, hogy a galériában találkoznak.
Art of Loffice
Második honfoglalásként hat számomra, hogy a LOFFICE fő bázisa és coworking irodája újra a Paulay Ede utcában dübörög, és ugyan az Artmagazin a többi lokáció szuper tereit is használta, mégis, ide visszatérni maga a hazaérkezés. Olyan volt újra fel-alá mászkálni a színes csempéjű lépcsőházban, kiállni a szomszédos zeneiskola belső udvarára néző teraszra, mint amikor felnőttként költözik vissza az ember egykori egyetemi éveinek lakásába – időutazás, friss energiák, vicces emlékek, jóleső komfort. Itt kezdődött minden tizenöt évvel ezelőtt, és most innen folytatódik a történet, csak a novella már regénnyé bővült, a loft épület pedig okosházzá alakult.
Azután...
„Azután lett este és lett reggel…” És látta, hogy amit alkotott, jó. A teremtés történetének első szakaszában rendre találkozunk azzal a határozószóval, amelyet Deli Ágnes székfoglaló kiállítása címéül választott.