AZ 5 LEGJELENTŐSEBB KÉPZŐMŰVÉSZETI ESEMÉNY 2016-BAN – KOZMA ESZTER SZERINT
Negyedik toplistánkat Kozma Eszter kurátor, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület elnöke állította össze. Kozma 2012-ben diplomázott az MKE művészetelmélet szakán, 2014-ben pedig a MOME design- és művészetelmélet alapképzésén. Az egyesület mellett az OFF Biennále kurátori stábjában dolgozik, építve az FKSE és az OFF hosszútávú partnerségét. Legfontosabb független kurátori projektjei – koprodukcióban – a Kívül Tágas és a Nem Szabad című dokumentumszínház voltak. TOP 5-ösében kiemelt szerepet kapnak az FKSE-ben tömörülő fiatal tehetségek, az általuk szervezett kritikai művészeti projektek, valamint mindemellett ott olvashatjuk még Ladik Katalin és Jovánovics György neveit is.
„Bármikor újranézem” – TOP 5 LEGJOBB FILM – Esterházy Marcell szerint
A filmes toplistákat lehet imádni, lehet utálni, de az egyszer biztos, hogy a nagybetűs Képkorszakban, amikor minden „távoli ismerősünk” gépén nullahuszonnégyben fut a uTorrent és szinte bármi elérhető a neten, rendkívül hasznos lehet egy-egy ilyen válogatás. Előttünk a képözön, és nagyon nem mindegy, hogy ebben a túlkínálatban mire figyelünk. Haladhatnánk tematikusan, korszakok vagy műfajok szerint, igazából minden érdekes, a javallat most mégis Artmagazin-specifikus: kortárs képzőművészek, hivatásos képalkotók sorolják fel életük eddigi legmeghatározóbb 5 mozi- vagy filmélményét – és ebből nem csak az derül ki, hogy egy művész mit meg hogyan néz!
Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2016-ban – Mayer Marianna szerint
Harmadik toplistánkat Mayer Marianna művészettörténész, a Szombathelyi Képtár kortárs gyűjteményének egyik alapítója állította össze, aki 1986 óta a dolgozik a Műcsarnokban, 1988-ig a Soros Alapítvány Dokumentációs Központjának vezetőjeként, azóta pedig számos kül- és belföldi kiállításának kurátoraként, kiadványainak szerkesztőjeként. Salvador Dalíról írt monográfiát (Tóth Könyvkiadó, 2006), publikációi többek között az Artmagazinban, az IPM-ben, a 2016 előtti Figyelőben is megjelentek.
Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2016-ban – Muskovics Gyula szerint
Második válaszadónk ezúttal Muskovics Gyula kurátor, aki 2013 óta a tranzit.hu munkatársa, a tranzitblog.hu és a mezosfera.org kortárs művészeti és kulturális magazinok szerkesztője. Soós Andival együttműködésben valósították meg 2016-ban a Szívünk egy másik ország — A barátság mint alternatíva egy normális világban című nemzetközi csoportos kiállítást, és 2013-ban közösen kezdték meg jelenleg is tartó kutatásukat, melyben Király Tamás avantgárd divattervező életművét dolgozzák fel. Utóbbi projekt keretében rendezték meg 2014-ben a Nyitott kapuk: Király Tamás ‘80s című kiállítást is.
Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2016-ban – Ferenczy Bálint szerint
Első válaszadónk Ferenczy Bálint művészettörténész, fotótörténész, aki 2014 óta a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagja, 2016-tól kezdve pedig a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj kuratóriumában is helyet kapott. 2013 óta Londonban él. Pályája kezdetén a budapesti Faur Zsófi Galeriát vezette, majd az angliai Sotheby's Institute of Art mesterképzésének elvégzése után a Sotheby's Aukciósház munkatársa volt 2 évig, ahol a 2016. júniusi Contemporary East aukció előkészítésében és kivitelezésében is részt vett. 2016 augusztusa óta a londoni székhelyű Vastari Group munkatársa, munkája során gyűjtőket hoz össze múzeumokkal múzeumi kölcsönzések kapcsán. Ezen túl gyűjteményépítési tanácsadóként dolgozik együtt külföldi kliensekkel. Szakterülete a közép- és kelet-európai művészet, ezen belül kiemelten foglalkozik a fotóművészettel.
Az én apámék nemzedéke számára az Oldás és kötés ugyanolyan kultfilm, mint nekünk A kutya éji dala, vagy a 90-es évek fiataljainak a Moszkva tér
Az Oldás és kötés kora
Az Oldás és kötést először a hetvenes évek elején, 15-16 évesen láttam. Akkor nem tudatosodott bennem az – ami most, e kiállítást nézve –, hogy talán ez volt az egyik első magyar új hullámos film. Nem vagyok filmtörténész, számomra a francia új hullám kezdeteit Godard Kifulladásig (1960), és Truffaut Négyszáz csapás (1959) című munkái jelentették, bár Antonioni Az éjszaka (1961) című filmjét is talán ide sorolhatnám, s persze Fellini Édes élet (1960) és Nyolc és fél (1963) című mozijait is. Valamennyiben az a közös, hogy nem kosztümös, műtermi filmek, hanem a jelenben játszódnak az addig megszokott filmgyári stúdiókon kívül, valóságos környezetben, és mind szerzői film. Rám, aki 1963-ban kezdtem iskolába járni, egy évtizeddel később is olyan hatással voltak e mozik, hogy azóta sem szeretek műtermi, kosztümös, kevésbé személyes filmeket nézni.
1963-ban az egyik legfontosabb problémám egyébként az volt, hogy mikortól engednek a szüleim egyedül, felnőtt kíséret nélkül iskolába járni. Apám, aki számos tekintetben a Latinovits által játszott Járom Ambrushoz hasonlítható – azzal a különbséggel, hogy ő nem orvos, hanem mérnök volt – az első napokon mintegy harminc méterrel lemaradva mögöttem figyelte, vajon körülnézek-e a zebrán történő áthaladás előtt. Így most azt számolgathatom, hogy alighanem 60 közelinek, vagy azon túlinak kell lennünk, hogy személyes emlékeink lehessenek e korszakról. A nálunk fiatalabbaknak ez már csak történelem, ahogy a kiállítás kurátorának, Mélyi Józsefnek is.
Legalább annyit ad a szív egészségének, amennyit egy jó orvos tud
Egy társadalmi hasznosságról végzett lakossági felmérésen a szívsebész – aki alázattal dolgozik, alapos, jó és folyton képezi magát, hogy legyenek újabb ötletei összetett problémák megoldására – megérdemelten végezne az élen. A kurátor – nem hiszem. Biztosan nehézség támadna pontosan belőni, mit is csinál, esetleg a meghatározás kimerülne abban, hogy ő az, aki egy múzeumban eldönti, melyik teremben melyik festmény lógjon, így aztán eléggé hátra sorolódna.
Szívem szerint ezért mindenkit elküldenék megnézni az Oldás és kötést, először a Jancsó-filmet, és rögtön utána a kiállítást, mert a kettő együtt pontos képet ad arról, mi a kurátori munka, és főként, hogy ez mennyi munka, és mi a társadalmi hasznossága.
Top 5 – az öt legmeghatározóbb magyar kortárs művészeti intézmény – Sugár János szerint
2016-ban is folytatódik az Artmagazin Online körkérdés rovata, amelyben ezúttal is öt magyar szakembert kérdezünk meg arról, hogy szerintük melyik öt magyar kortárs képzőművészeti intézmény (állami és független) kapta a legjelentősebb és legmeghatározóbb szerepet a szcéna működése szempontjából az utóbbi két és fél évben zajló intézményi átalakulás során.
Ötödik, egyben utolsó válaszadónk Sugár János, képzőművész, aki szerint a toplistázás gyakorlata manapság már passzé, és jelen körülmények között a helyes kérdés máshogy hangzik.
Top 5 – az öt legmeghatározóbb magyar kortárs művészeti intézmény – Prosek Zoltán szerint
2016-ban is folytatódik az Artmagazin Online körkérdés rovata, amelyben ezúttal is öt magyar szakembert kérdezünk meg arról, hogy szerintük melyik öt magyar kortárs képzőművészeti intézmény (állami és független) kapta a legjelentősebb és legmeghatározóbb szerepet a szcéna működése szempontjából az utóbbi két és fél évben zajló intézményi átalakulás során.
Negyedik válaszadónk Prosek Zoltán, a Paksi Képtár vezetője.
Top 5 – az öt legmeghatározóbb magyar kortárs művészeti intézmény – Nagy Edina szerint
2016-ban is folytatódik az Artmagazin Online körkérdés rovata, amelyben ezúttal is öt magyar szakembert kérdezünk meg arról, hogy szerintük melyik öt magyar kortárs képzőművészeti intézmény (állami és független) kapta a legjelentősebb és legmeghatározóbb szerepet a szcéna működése szempontjából az utóbbi két és fél évben zajló intézményi átalakulás során.
Harmadik válaszadónk Nagy Edina, akinek véleménye szerint, az általunk feltett kérdésben az intézmény szó okozza a legtöbb problémát, hiszen ez az utóbbi évtizedek folyamán lényeges (kritikai) változásokon ment keresztül és jelentéstartománya meglehetősen kiszélesedett, aminek következtében nem definiálhatjuk egyértelműen, mit is értünk tulajdonképpen „intézmény” alatt.
Top 5 – az öt legmeghatározóbb magyar kortárs művészeti intézmény – N. Mészáros Júlia szerint
2016-ban is folytatódik az Artmagazin Online körkérdés rovata, amelyben ezúttal is öt magyar szakembert kérdezünk meg arról, hogy szerintük melyik öt magyar kortárs képzőművészeti intézmény (állami és független) kapta a legjelentősebb és legmeghatározóbb szerepet a szcéna működése szempontjából az utóbbi két és fél évben zajló intézményi átalakulás során.
Második válaszadónk N. Mészáros Júlia, akinek véleménye szerint, ha körülnézünk az országban, feltűnő, hogy a vidéki múzeumokban és környezetükben – még a nagyobb városokban is – mennyire szürke, jellegtelen és szellemtelen a művészeti élet. Eltűnt a múzeumi kapcsolatokból a nemzetközi tudományos együttműködés, felületesek a helyi és hazai intézményi együttműködések. Megritkultak a szakmai konferenciák és nagyon ritka az aktuális művészettel foglalkozó kortárs magyar és nemzetközi művészeti tárlat.
Top 5 - az öt legmeghatározóbb magyar kortárs művészeti intézmény
2016-ban is folytatódik az Artmagazin Online körkérdés rovata, amelyben ezúttal is öt magyar szakembert kérdezünk meg arról, hogy szerintük melyik öt magyar kortárs képzőművészeti intézmény (állami és független) kapta a legjelentősebb és legmeghatározóbb szerepet a szcéna működése szempontjából az utóbbi két és fél évben zajló intézményi átalakulás során.
Első válaszadónk Fenyvesi Áron, akinek véleménye szerint nem túl trendi állami, önkormányzati fenntartású non-profit intézményekről eszmét cserélni a kereskedelmi galériák, off-spacek, és az „Art-” előtaggal kezdődő művészeti magazinok korában, úgyhogy különösen örült az alkalomnak, hogy az intézményrendszerben lezajlott tagadhatatlan átrendeződésekről lehet plénum előtt elmélkedni.
Válaszain keresztül fontos kérdéseket pedzeget, például az adóforintokból működő közintézményi térkép slágerkérdését: ki próbálja meg elfoglalni a Műcsarnok fekete lyukká avanzsálása után a Ludwig Múzeum melletti legreprezentatívabb pozíciót a kortárs művészeti intézmények hálózatában? Annak budapestinek kell-e lennie egyáltalán? Milyen új kiállítási programokat felépítő közepes méretű helyszínek jönnek létre (pl. Kassák Múzeum), amelyek „foglalkoztatni” tudnák a helyi közép-generációt és felépíteni az újat?
CINQUE x CINQUE III.
CINQUE x CINQUE, azaz ötször öt. Huszonöt személyes élmény Velencéből. No.3: Német Szilvi.
Top 5 - az évad legfontosabb eseményei
Íme az ötödik, egyben utolsó Top 5 lista a 2012/2013 évad legfontosabb eseményeiből, Készman József kurátortól. Most már kijelenthetjük: a Ludwig Múzeum igazgatóváltása körüli szakmai szerveződéseké az összetett első hely, de József is tud újat mondani: az ő listáján például végre helyet kapott két vidéki, sőt, a városi infrastruktúrát messze elkerülő esemény is. Na igen, a (kultúr)élet nem áll meg a nagyvárosok határainál – és ez a belátás a kreatívok, művészetfüggők és egyéb kultúrlelkek számára a túlélés egyetlen esélyének tűnik ebben az aszfaltolvasztó hőségben.
Top 5 - az évad legfontosabb eseményei
A negyedik lista Kokesch Ádám képzőművészé. Aki olvasta az eddigi Top 5 válogatásokat, talán már nem lepődik meg, hogy Ádám felsorolásának élén a Ludwig Múzeum (és a Műcsarnok) körüli események állnak... ez azonban tulajdonképp az egyetlen egyezés az eddigiekkel.