Kívül továbbra is tágas

Záró csoportkép a Műcsarnok előtt

Szikra Renáta

A 2013-as év hozzám legközelebb álló művészeti projektje január 23-án csoportképpel zárta sorozatát. 2012 decemberében került nyilvánosságra a kormány azon szándéka, hogy a Műcsarnokot az MMA tulajdonába játssza át. A művészek, kurátorok tiltakozását mederbe terelő elképzelés Mélyi József műkritikus és az MKE Képzőművészet-elmélet Szakán végzett hallgatói, Kozma Eszter és Pacsika Márton agyából pattant ki. Az egyszeri tiltakozó akció helyett aztán a projektből 52 hét alatt 50 művésznek megszólalási lehetőséget biztosító, hosszú távon is hatni képes művészi tabló lett: mindenki a saját eszközeivel járult hozzá, hogy a véleménynyilvánítás minél sokszínűbb legyen.

A meghívott képzőművészek akcióját hetente egy-egy felkért fotóművész rögzítette, a közös alkotás egyetlen képbe sűrítve került fel hétről hétre a Kívül tágas – Kiállás minden héten - Kortárs művészet a Műcsarnokon kívül honlapjára. A projekt eredetileg egy évre szólt, mégis sokan vannak, akik úgy érzik, szükség lenne valamilyen folytatásra. A művészek mindenesetre kitartanak álláspontjuk mellett, a három szervező pedig a köztéri emlékezettel foglalkozó események szervezésébe fogott.


Mélyi József, a Kívül tágas egyik szellemi atyja, válla fölött az ikonikussá vált ITT VAN, PEDIG SENKI SE HÍVTA stencil-mű alkotója: Karas Dávid. Az eredeti művet a Stúdió Galéria tavalyi Gallery by Night kiállítására is beválogatták.


A váratlanul beköszöntő hideg szélben gyülekeznek a projekt résztvevői. Előtérben: Balázs Anna, Karas Dávid, Pacsika Márton és KissPál Szabolcs. A fázósabbak a Műcsarnok előterében várják a fotózást.


KissPál Szabolcs molinót feszít a csoportképet keretező oszlopok közé. A molinó a közélet és a kulturális döntések transzparenciáját követeli, amely a Kívül tágas szellemiségével is összhangban van.


Kozma Eszter, a projekt egyik kurátora és koordinátora balról…


Mélyi József és Pacsika Márton jobbról igyekeznek összeterelni a gyülekezőket. A rövid köszöntő után Szilágyi Lenke veszi át az irányítást, akit a zárókép elkészítésére kért fel a kurátori csapat, így az 51. munkát ő jegyzi.


Az utolsó pillanatban érkező Százados Lászlónak és Beöthy Balázsnak Szilágyi Lenke mutat utat. A háttérben Földes András az index számára készíti saját verzióját.


Szilágyi Lenke hihetetlen kitartással tömöríti a nevetgélő, rendetlenkedő tömeget, hogy beférjenek a két kijelölt oszlop közé.


A mindig aktív és tettre kész Jovánovics György mellett az Artpool képviseletében Klaniczay Júlia és Galántai György.


Szirtes János, Koronczi Endre, Molnár Ágnes Éva színesben, a háttérben Chilf Mária. A legbonyolultabb technikát Koronczi Endre szélgépe igényelte, a legtöbb turistát Szirtes János brutális performansza vonzotta, anno.


A végső változat Simon Zsuzsi fotóján, körülbelül 80 résztvevő – művészek, segítők és szimpatizánsok, köztük a Műcsarnok dolgozóinak – közreműködésével.


Jovánovics György és Peternák Miklós, aki az MKE Intermédia Szakának terepre kihelyezett tagozatával állt ki a projekt mellett.


Komoróczky Tamás a Buharov fivérek egyikével, Szilágyi Kornéllal.


Kicsiny Balázs Román György („dög szag”) idézetével nyitotta a 2013-as művek sorát, Bencsik Barnabásról, a Ludwig Múzeum volt igazgatójáról pedig épp nagy vihart kavaró távozása idején készült a Kívül tágas portréfotó. A beszélgető társaság harmadik tagja, Nemes Csaba március 15-én aktivista kokárdájával új Petőfiként állt ki a Műcsarnok lépcsőjére.


A Kívül tágas januárra átcsúszó utolsó művén szunyókáló Birkás Ákos sietve érkezett, ám a csoportképről sajnos így is lekésett.


A vacogó társaság kisebb csoportokra oszolva még sokáig beszélgetett a szürkületben.

A fotókat Simon Zsuzsanna készítette, a Kívül tágas projekt során készült műveket a honlapon lehet megtekinteni: www.kivultagas.hu