Artmagazin
full_004472.jpg

Artmagazin 79

E számunk címlapján fiatal festőfeleséget látunk „bűbájos pórnő” jelmezben. Nyilván férje miatt kellett ilyen érdekesen felöltöznie, hogy miközben látszólag talicskázik, azért a festői hatás érdekében kötényével harmonizáló színes szalagok lobogjanak hatalmas szalmakalapján (amit egyébként még strucctoll is ékesít), viseljen piros vállkendőt, a vállkendő hajtásában pedig rózsát a kerti munkához. Érdekes azonban, túl a kerti idillen és ezeken a biedermeier finomságokon, hogy a nőalak melletti kis sufnira zászlókat tűztek (túl szép lett volna, ha az egyik tényleg a magyar, aminek első pillantásra tűnt). A kép jelzete szerint 1848-ban vagyunk, azokban a forradalmi hónapokban, amikor még mindent átitatott a lelkesedés (és amint azt talán a két zászló jelzi, a német egység vágya). Az alkotó, Johann Baptist Reiter ekkor már nagyon sikeres festő, aki fogatot tart, sőt szerecsen szolgát is. De asztalos fiaként született, maga is részt vett a bécsi forradalmi eseményekben, és annyira fűtötte a demokrata hevület, hogy nemcsak feleségét ábrázolta kétkezi munka közben, hanem a kép párdarabján saját magát is, kezében csákánnyal. (Ha olvasóink ellátogatnak Balatonfüredre, a Vaszary Galériában megnézhetik mindkét képet.) Fedlapunk tehát csak látszólag könnyed, a szép arc és a csodálatos szalmakalap mellett azért is került ez a kép rá, mert azt a vágyott, és csak nagyon ritkán megtapasztalható állapotot mutatja, amikor lelkesedni lehet valami eszméért. És így érkezünk el e számunk tartalmához, illetve első témánkhoz, amely a nemrég lezajlott, a mostani intézményi helyzetre radikális választ adó OFF Biennálét értékeli, körkérdésünkre adott válaszok formájában. Ez után összefoglaljuk mi is történik akkor, amikor védettség alá vonnak egy műtárgyat, majd rengeteg kiállítást ajánlunk, illetve olyan helyszíneket, amiket érdemes meglátogatni a közeljövőben. Folytatjuk a Városligetet érintő emlékek összegyűjtését, és elindítunk egy új sorozatot is: megpróbáljuk feltérképezni mit jelentett a Szépművészeti Múzeum azokban az években, amikor szinte egyedüliként képezett olyan teret, ahol a művészet nagy, nemzetközi áramába egy fiatal művész be tudott kapcsolódni. Egyébként a címlapképhez visszatérve: azért jó az aprólékos, élethű ábrázolásra törekvő festésmód, mert a mesterségbeli tudás mellett még rengeteg mindenről árulkodik. Itt például a modellt álló feleség tekintetéből mintha azt lehetne kiolvasni, hogy nem igazán boldog. Lehet, hogy idegesíti az egész szerepjáték, talicskával álldogálás. Vagy jól összevesztek előtte, hogy miért kell kockára tenni a fogatot, szerecsen szolgát, miért kell a hőzöngő barátokkal tartani Bécsben. Vagy egyszerűen csak most olvasott valami regényt, amiben egész más dolgok történnek a szerelmesek között, mint köztük. (Kíváncsi lennék milyen szöveget írna a Whistler mamája blog szerzője képünk alá – http://whistlermamaja.tumblr.com) Persze könnyű mindezt belelátni Anna Maria Hofstötter arcába. Tudjuk, hogy két év múlva tényleg el is váltak.
tt

Tartalomjegyzék:

4 Artanzix
6 Balaton anzix
8 Körkérdés – avagy milyen volt az OFF-Biennále Budapest és mi lesz két év múlva?
16 Winkler Nóra: Megcsináltuk miskolcot – Artmagazin OFF
18 Popper Viktória: Munkácsy kálváriája, avagy a védetté nyilvánítási eljárás
22 Boros Géza: O. W. Sírjánál 24 Mayer Marianna: Csoda milánóban
28 Szikra Renáta: FRIDA KERTJE NEW YORKBAN 30 Német Szilvi: Agnes Martin-retrospektív a Tate Modernben – Az irányítás határai
32 Geskó Judit: A Szépművészeti Múzeum képei az emlékezet terében – I. rész: Beszélgetés Ilona Keserü Ilonával
44 A városliget szelleme (3. rész) Török András: Az a bizonyos fa – Talány a Kádár-kori Ligetben
48 Hornyik Sándor: Párhuzamos univerzumok – Absztrakt, konstruktív és konkrét művészet a Vass-gyűjteményben
54 Berényi Mariann: Stressz a múzeumban
58 Török Katalin: A remsey-ház