Száguldó Riporter – Art Capital 2017
Száguldó Riporterünk az esős vasárnapon Szentendre felé vette az irányt, hogy a szeptember 24-ig tartó Art Capital 2017 programjába ágyazódó kiállításokon nézelődjön.
Fotók és szövegek: Mucsi Emese és Szilágyi Róza Tekla
A városba érve először a Posta előtti téren már jóval a fesztivál őszi kezdete előtt, június második felében felállított köztéri munkákba ütközött. A Borbás Péter – Szentes Annamária páros és a robOtto néven is alkotó Szabó Ottó köztéri munkái egészen október 2-ig láthatóak a parkban. Itt válik aktuálissá a kérdés: mit keres Szentendrén egy űrhajós? Szabó Ottó emberléptéknél nagyobb, az otthontalanság érzésére reflektáló Eltévedt űrhajósa egyike a Ferenczy Múzeumi Centrum által kiírt nyilvános public art pályázat nyertes alkotásainak.
A Ferenczy Múzeumban látható François Fiedler-kiállítás az 1921-ben Kassán született, majd Párizsban tanult festő munkáiba enged betekintést. Fiedler ötévesen – még Ferencként – kezdett festeni. Később Budapesten, felsőfokú tanulóévei alatt kötött barátságot Hantai Simonnal, Reigl Judittal és Ország Lilivel. 1948-ban képzőművészeti ösztöndíjjal Párizsba utazott, és még ugyanebben az évben megrendezték első önálló kiállítását a Galerie du Haut-Pavéban. A francia fővárosban megismerkedett és mély barátságot kötött Joan Miróval, aki amellett, hogy inspirálta művészetét, bevezette őt az elit művészeti közegbe is. A csupán néhány teremből álló szentendrei kiállításon megfigyelhetjük, hogyan világosodott ki az 1958-ig mély tónusú képeket alkotó festő oeuvre-je és milyen lenyomatot hagyott munkáin a Miró által is képviselt, a tudatalatti felszabadítására és megjelenítésére törekvő alkotói gyakorlat.
Hazatért művek – François Fiedler
Ferenczy Múzeum
Talán az egyik legemlékezetesebb könyvborító Tolnai Ottó Költő disznózsírból című kötetének fedelét díszíti: Beuys 1964-es Zsírszékét látjuk rajta fekete háttér előtt. A cím egyébként egy Kosztolányi-novellára utal, a beltartalom pedig a szerző rádióinterjúja Parti Nagy Lajossal. Tolnai sokoldalúsága ebben az együttállásban is megmutatkozik, de visszavezethető egészen az összművészeti lapként aposztrofált, vajdasági Symposion folyóiratnál töltött éveiig is.
A Ferenczy Múzeum egyik terében most a képzőművész Tolnai munkái közül ismerhetünk meg néhányat. A bemutatott művek, az írás automatizmusát és ritmikáját magukon hordozó sorozatok jól illusztrálják azt a nyitott és keresgélő mentalitást, amely Tolnai szövegeire is jellemző. Találkozhatunk jázmintea-filterek sorozatára rajzolt krokikkal és a Kafka A per című munkájában szereplő Titorelli-vászon képzeletbeli táját és zöld fáit értelmező-ábrázoló alkotásokkal, de részben megismerhetjük a képekhez kötődő irodalmi műveket is. Érdemes közelről végigböngészni a kiállítást – lehetőleg úgy, hogy előtte a város felé vezető HÉV-úton egy Tolnai-kötet a társunk.
Titorelli faiskolája - Tolnai Ottó
Ferenczy Múzeum
A Ferenczy Múzeum Szentendre termében látható Előhívás című kiállítás olyan archívum-jellegű fotódokumentációs anyagot mutat be, amely a fiókok mélyéről elővadászott fényképeken keresztül betekintést enged a városban folyó képzőművészeti életbe a hatvanas évektől egészen napjainkig. Láthatjuk a különböző intézmények, művészek és művészcsoportok történetének és életének kiemelt pillanatait, emellett beleshetünk a jellemzően szentendrei művészeti kezdeményezések kulisszái mögé is. A legizgalmasabb rész talán a Templomdombi Játékoknak rendelt sarok, ahol megismerkedhetünk a hetvenes évek végén kezdődő eseménysorozat saját, kifejezetten ezekre a napokra készített fizetőeszközeivel, a Szentendrei Respublika pénzeivel. A mani, a jatt, a félpénz, a suska, valamint a buznyák használatánál egyetlen igazi probléma merült fel: nagyon sokszor kellett őket újraönteni, mert az események látogatói az el nem költött vagyont beváltás helyett inkább hazavitték emlékbe.
A Szentendrei Képtárban Szentendre felett az ég címmel a múzeumi centrum gyűjteményéből válogató tematikus csoportos vár minket. Hogy mi a téma? A város háztetőinek és templomtornyainak sziluettje, macskaköves utcáinak és épülethomlokzatainak motívumvilága régóta ihletként szolgál az itt ténykedő képzőművészek számára. A kiállítás kurátorai most egy helyre gyűjtötték nekünk a nagy klasszikusokat, Vajda Lajos, Barcsay Jenő, Korniss Dezső, Kmetty János, Ámos Imre, Anna Margit, Bálint Endre, valamint a 2000-es években is aktív generáció – például Bereznai Péter és Aknay János – a város külleméből inspirálódó munkáit. Van itt olajfestmény, tusrajz, temperával festett kép, grafittal felvázolt vonalrajz és néhány szitanyomat is. A statikus jeleneteket ábrázoló munkák mellett pedig még egy talán eddig nem látott, Vajda Lajos által Richter Júliának küldött, 1936-os levelet kiegészítő Szentendre-illusztrációt és néhány intimebb, a városhoz kötődő művész-vallomást is megismerhetünk.
Szentendre felett az ég
Szentendrei Képtár
A MűvészetMalom nagy kiállítása tizenkilenc művész munkáit felvonultatva járja körül a két kurátor – Nina Jeza és Peter Tomaž Dobrila – a migráció kérdéskörével kapcsolatos felvetését. A kurátori koncepcióban a következő ellentmondásos gondolat fogalmazódik meg: mi, emberek mindannyian utazók vagyunk a 21. század ege alatt. A kiállítás a vándorlás és az utazás fogalmait értelmezi, de középpontjában nem a történeti, hanem a kortárs megközelítés áll. A tárlat anyaga nem mellőzi a szubjektív történeteken keresztül beszivárgó politikai ügyeket, azonban az anyag célja az, hogy azt az általános üzenetet adja át: a vándorlás maga az élet. Az intézmény tereiben szellősen installált kiállításon több parafrázissal is találkozhatunk, közülük legmeglepőbb talán Žarko Bašeski 2012-ben készült, szinte rémisztően élethű emberi alakot ábrázoló Dávid szobra. Bašeski Dávidja legkevésbé sem a rettenthetetlenség és erő szimbóluma. Pocakos, háromnegyedes nadrágot visel és egyik kezében számítógépes egeret szorongat.
Kapcsolódó tartalmak:
Száguldó Riporter – Múzeumok éjszakája 2017
Száguldó Riporter – 2016. ősz / II.
Száguldó Riporter – Gallery Weekend Budapest 2016
Száguldó Riporter – Múzeumok Éjszakája 2016