Vízizrí - Munkáskultúra a Duna partján című kiállítás a Kassák Múzeumban

A kiállítás a Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) és a Szentendrei-szigeten kialakított horányi táborhelynek a munkáskultúrában betöltött szerepét vizsgálja a két háború közötti időszakban. A kultúra fogalmán a jelentések, a hétköznapi és ünnepi gyakorlatok, valamint az anyagi kultúra vonatkozásainak összességét értjük. Ezek formálják a résztvevők világról alkotott képét, létrehozzák és újratermelik az önazonosság fogalmát. Tehát a munkáskultúra középpontjában a munkások önmeghatározása, önművelése és önszerveződése, közkeletű szóval identitásának kidolgozása és ápolása állt. A címként választott „zrí” kifejezés egy olyan közösségi gyakorlatot fed, melynek kapcsán a munkáskultúrán belül jelentkező identitásváltozatok és a hozzájuk kapcsolódó eltérő elképzelések fogalmazódtak meg és kerültek egymással vitába. A kiállítással kísérletet teszünk a baloldaliság újraértelmezésére, a baloldali csoportok sokszínűségének bemutatására, valamint a köztük zajló konfliktusok és egyezkedések kultúraformáló szerepének vizsgálatára.

2016. MÁRCIUS 4. - JÚNIUS 5. 18:00 - 17:00

Megnyitó: 2016. március 4. (péntek), 18.00

A kiállítást megnyitja: Tamás Gáspár Miklós

Köszöntőt mond: Szekeres Gábor, a Meteor TTE elnöke

A modernizáció folyamata, az iparosodás, a városokba áramlás a 19. és 20. század fordulójára jelentősen átalakította a magyar társadalom szövetét. Budapest, mint nagyváros létrejöttéből, az ipari munka koncentrált jellegéből, valamint a tömeges, rossz minőségű lakha-tásból fakadóan a modern ember világa jelentősen átalakult. Ezek a változások a társadalom összes rétegét érintették, és mind az ipari munka révén létrejövő, mind az átalakulóban lévő rétegeket a saját pozíciójuk és társadalmi szerepük újragondolására ösztönözték. Ezzel szoros összefüggésben zajlott a szociológiai gondolkodás intézményesülése, a különböző művészeti, pedagógiai, életreform és emancipációs mozgalmak hullámai, melyek különböző elképzelések mentén a társadalom átalakítását tűzték ki célul.

A formálódó osztálytársadalom nemzetközi szinten szerveződő hálózatain és az új kommunikációs csatornákon terjedő eszmék átmetszették a korábbi hierarchikus hatalmi és intézményi formák kereteit. Ezek a folyamatok a kollektív érdekek felismerése, a problémákra közös megoldásokat kereső kezdeményezések irányába hatottak.  A politikai szempontból egyre szervezettebbé váló bérből élő munkásság cselekvési mintái, intézménytípusai, érdek-képviseleti gyakorlatai, a társadalmi jelenségekre adott magyarázataik egy sajátos kulturális közeg létrejöttéről árulkodnak. Kérdésünk, hogy az a kollektív, erősen osztálytudatos magatartás, amely a bérharcokat, sztrájkokat és a politikai cselekvést jellemezte, miként tapasztalható meg a munkásság magánéletben és a szabadidő eltöltésében. Ez azért fontos, mert az 1918–1919 forradalmai után berendezkedő Horthy-rendszer szinte teljesen visszaszorította a formális politikai cselekvés lehetőségeit. Jóllehet a munkások emancipációs mozgalmának egy kis szelete a természetjárás, a kirándulás, a nyári fürdőzés, ám jelentésekben gazdag területe.


Horány, a két világháború közt ©Brodmann család tulajdona

A kiállítás a Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) és a Szentendrei-szigeten kialakított horányi táborhelynek a munkáskultúrában betöltött szerepét vizsgálja a két háború közötti időszakban. A kultúra fogalmán a jelentések, a hétköznapi és ünnepi gyakorlatok, valamint az anyagi kultúra vonatkozásainak összességét értjük. Ezek formálják a résztvevők világról alkotott képét, létrehozzák és újratermelik az önazonosság fogalmát. Tehát a munkáskultúra középpontjában a munkások önmeghatározása, önművelése és önszerveződése, közkeletű szóval identitásának kidolgozása és ápolása állt. A címként választott „zrí” kifejezés egy olyan közösségi gyakorlatot fed, melynek kapcsán a munkáskultúrán belül jelentkező identitásváltozatok és a hozzájuk kapcsolódó eltérő elképzelések fogalmazódtak meg és kerül-tek egymással vitába. A kiállítással kísérletet teszünk a baloldaliság újraértelmezésére, a balol-dali csoportok sokszínűségének bemutatására, valamint a köztük zajló konfliktusok és egyez-kedések kultúraformáló szerepének vizsgálatára.

Kurátor: Csatlós Judit
Kurátor asszisztensek: Juhász Anna, Mózs Barbara, Őze Eszter
Tudományos konzulens: K. Horváth Zsolt
Dizájn: Rudas Klára
Fordítás: Alan Campbell
Kivitelezés: Badak Ferenc, Batári Attila, Gyürki László, Herendi Péter, H. Kocsis Annamária, Szabó Attila


Megtekinthető: 2016. március 5. – 2016. június 5.
Nyitvatartás: szerda-vasárnap, 10.00 – 17.00

Támogató: NKA

Kölcsönző partnerek:

Beck Péterné / Brodmann Tamás / Centropa Alapítvány / Csorba Győző Könyvtár / Droppa György / Fortepan / Gáti Katalin / Glatz János / Halász Tamás / Lukács Ágnes / Magyar Nemzeti Múzeum / Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet / Néprajzi Múzeum / Országos Széchényi Könyvtár / Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet / Politikatörténeti Intézet / Tragor Ignác Múzeum / Újpesti Természetbarátok Turista Egyesülete

Külön köszönet:

Balla Lászlóné Fürst Éva / Kővágó Sarolta / Lakos Anna / Láng Éva / Mészáros János / Miklósi László / OFF-Biennále Budapest / Oláh Bea / Perczel Júlia / Pettendi Szabó Péter / Róder Imre / Rutkai Borbála / Rutkai András / Sós Ilka / Sváb László / Szántó Judit / Szekeres Gábor / Szikra Sándor / Szabó József / Takács Gábor / Tolnay László / Trencsényi Ágnes / Vámos Péter / Varga Andrea

https://www.facebook.com/events/1662260937371471/