„Az ostromlás a dolgunk” – A betiltott Mozgó Világ (1975–1983)

Kiállítás az FMC Ferenczy Múzeum Barcsay Teremben

Kiállítás az FMC Ferenczy Múzeum Barcsay Teremben


Mozgó Világ címlapok   Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum

A Mozgó Világ folyóirat mára gyakran csak az elmúlt rendszer és az elmúlt évszázad óvatosan szemlézett szellemi jelensége, kultúrtörténeti értékelések lábjegyzete, de a mai hatvanasok, hetvenesek fiatalon formálódó gondolkodásának forrásvidéke is. Nevét egy 1965-ös Illyés Gyula vers címéből örökölte.

A fiatal nemzedék kijelölt orgánumaként induló lap egyre irritálóbbá vált a különalkukra berendezkedett aczéli kultúrpolitika számára. „Ilyen lapra nincs papírunk” – mondta ki a végső ítéletet 1983-ban Kádár János, és a Mozgó Világ főszerkesztőjét felfüggesztették. Az elmozdításra a teljes szerkesztőség lemondással, a lap olvasói aláírásgyűjtő akcióval, a szerzők bojkottal válaszoltak. 1983 szeptemberében leváltották a lap főszerkesztőjét, Kulin Ferencet, amelynek nyomán a teljes szerkesztőség felmondott, majd a korszakban példátlan tiltakozási, egyúttal a folyóirat mellett kiálló szolidaritási akció bontakozott ki. A „lényegében ellenforradalminak” ítélt Bibó-szám 1983 decemberében már nem jelenhetett meg, viszont a folyamatosság látszatát fenntartva – a szerkesztői gárda tudta nélkül és mellőzésével – új főszerkesztőt és szerkesztőségi irodát jelöltek ki.

De az már az „új” Mozgó volt.

A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítása a „régi” Mozgó Világot mutatja be.

A tárlat egyfajta tablóként szemlézi a folyóiratban bemutatott jelentős kezdeményezéseket a képzőművészet, a zene, a film, az irodalom és a szociológia területéről. A Mozgó újító, vizuálisan is erős tartalmát a lapban reprodukált műtárgyak, fotók bemutatásával, a rovatok sokszínűségét a publikált írások, szerzők megidézésével érzékelteti a tárlat, de a kiállításra készült interjúk révén megjelenik a mikrotörténelem szubjektív, a szemtanúk hitelességét kiaknázó, a kor szellemi közegét felidéző emlékezet is.

A folyóirat rendkívüli népszerűsége a korabeli Mozgó Világ klubok, estek, országjáró bemutatkozások alkalmával személyesen is érzékelhetővé vált. A közönséggel való találkozások dokumentálható nyomait, a ritkán készült fotókat, s az eseményeket akkurátusan követő – láthatatlan – ügynöki jelentéseket egymás mellé rendezve mutatja be a kiállítás. A neveket, adatokat, évszámokat felsorakoztató kronológia pedig óriási kollázsként idézi meg a „régi” Mozgó Világ történetét.

Akikkel beszélgettünk:

Alexa Károly (1945) irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Balla Zsófia (1949) költő
Berkovits György (1940) író, szociográfus, szerkesztő
Czakó Gábor (1942) író, drámaíró, szerkesztő
Helle Mária (1941) tipográfus, szerkesztő
Jankovics József (1949) irodalomtörténész, kritikus
Kulin Ferenc (1943) irodalomtörténész, szerkesztő, politikus
Lois Viktor (1950) szobrász
Lőrinc László (1961) történész, történelemtanár
Mányoki Endre (1954) kritikus, szerkesztő, esszéíró
Margócsy István (1949) irodalomtörténész, kritikus
Mihalicz Csilla (1964) újságíró
Mucsi Zoltán (1957) színész
Nóvé Béla (1956) történész
Reményi József Tamás (1949) kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő
Reznák Erzsébet (1957) történész
Szabados Árpád (1944) festőművész, szerkesztő
Szent-Iványi István (1958) politikus
Szörényi László (1945) irodalomtörténész

Helyszín: FMC Ferenczy Múzeum Barcsay Terem, Szentendre
Időpont: 2016. november 17. – 2017. február 5.

Programok:

2016. november 23., szerda 11:00
Szenior Szerda

2017. január 12. , szombat
Szöveg és kép viszonyának újszerűsége a régi Mozgó Világ folyóiratban (1975–1983)
konferencia

Elek Judit: Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társainak ügyében (1980)
konferenciazáró vetítés