A héten három programot ajánlunk egy sétára egymástól, a 6. kerületben: Erményi Mátyás festett firkái az acb Galériában, Révész László László filmje Erdély Miklósról a Képzőművészeti Egyetemen és Juhan Kuus dokumentarista fotói a Mai Manó Házban.

Erményi Mátyás múlt héten az acb-ben nyílt kiállításának címe – Dusty Doodles –; bár már kiejteni is jól esik, jelentésében kicsit becsapós. Az átszellemült firkálásokat idéző képek valójában akrilok, és a rajzfilmeket idéző karaktereket sem lepi kelet-közép-európai nosztalgia pora. Nagyon is aktuálisak az egész vásznon dagadó cserépkályhák a téltől tartózkodó általános közérzetben. Hogy ezek a kályhák pozitív vagy negatív alakjai a történetnek, nyitva marad. Mindenképp csábítóak; a színeik, a dinamikájuk, a szabálytalanságuk, mintha a meleg hatására engedne fel a rend. Nyomul, feltorlódik és feszül, folyamatos mozgásban van a négyzetháló. A tárgyak portészerű reprezentációja építmények monumentalitását kölcsönzi nekik.

A Képzőművészeti Egyetem Barcsay-termében rendezett, Révész László László művészetpedagógiájára fókuszáló kiállítást heti rendszerességű filmvetítések kísérik szerdánként. Ezen a héten, kilencedikén Révész Erdély Miklósról készített portéfilmje következik. Az 1992-ben a Műrészbe, a TV1 kulturális hetilapjába készült film több szálon is kapcsolódik a kiállítás koncepciójához: Révész egyik legnagyobb hatású tanítója Erdély volt – már a Képzőművészeti Főiskola megkezdése előtt részt vett Erdély Kreativitás és vizualitás gyakorlatain a Ganz Mávagban, majd a FAFEJ – Fantázia Fejlesztő Gyakorlatokon a Kapás utcai Művelődési Házban. A főiskola alatt is tagja volt az INDIGO – Interdiszciplináris Gondolkodás csoportnak. Valamint kötődik a film a kiállító volt Révész hallgatókhoz is, mert oktatói tevékenysége során fontosnak tartotta levetíteni diákjai számára. 

Johan Kuus édesapja a szovjet megszállás elől menekült Dél-Afrikába, Kuus ott született és tizenhét évesen elkezdte foglalkoztatni a diszkrimináció és a szegregáció, Dél-Afrikáról tudósított fotóriporterként. Szabadúszó szerződését felmondták, miután Nelson Mandela 1999 végén lemondott Dél-Afrika elnöki tisztségéről, és ennek hatására a világsajtó figyelme elfordult az ottani történésektől. Egyik albumát pedig Dél-Afrikában tiltották be 1987-ben. Életműve egyelőre nem igazán ismert, a Mai Manó Házban látható tárlat a negyedik külföldi bemutatkozása, melyet a róla elnevezett dokumentarista központ szervezett. Az apartheidet expliciten bemutató, az erőszak kellős közepén készült felvételek között van egy Pretoriában készült szimbolikusabb kép – és éppen ezért a kiállítás keretezésére alkalmas: egy fekete takarító leporolja az emlékművet, amely a feketék és fehérek közötti harcokat ábrázolja.