Miközben Budapesten lassabban folyik az élet, nem mintha unatkoznánk, visszajárunk a Szépművészeti Reigl kiállítására, és a szomszédos teremben végre újranyitott a grafikai gyűjtemény a gyönyörű fatárlókkal és friss, sárga grafikai arculattal, ami üdítően jó társítás, de vissza az elejére; miközben Budapesten kicsit lassabban folyik az élet, idén újra van európai kulturális fővárosunk is, Veszprém, így a következő héten a Balaton körül cikázunk, de hamarosan jelentkezünk pécsi LOKART-os ajánlónkkal is.

Most szombaton, 19-én kezdődnek a Balatorium regionális ökológiai kérdéseket feszegető, művészeti-edukatív programjai. Elsőként koncept ételekkel és italokkal kínálnak a szervezők csopaki, szepezdi, szemesi (stb.) vendéglátóhelyekkel együttműködve. Lesz: algahabos kávé, hinaras keksz, bojli-toros és partvédőmű lángos is, békalencse pesztóval. Délután a salföldi Bánya Kertben mutatják be a Balaton hangjai című nagylemezt, melyen többek között Дeva, a Jazzbois, Nové Soma és iamyank számai hallgathatók, amihez az alkotók felhasználták az Analog Balaton által rögzített természeti hangokat is. 

25-én pénteken Tihanyban folytatódnak az események két nyílt nappal, az egyik helyszín a Balatoni Limnológiai Intézet, ahol kiderül, mitől látjuk zöldesnek, szürkésnek, barnásnak a Balaton vizét, és milyen következtetések vonhatók le a műholdak felvételeiről. Innen kettőtől és négytől kollektív kacsázással záruló performatív séta vezet át a Magyar Képzőművészeti Egyetem Belső-tó melletti, 1976 óta működő művésztelepére. A telep története hangsétán lesz megismerhető, Máté Dániel installációja az egykori majorság funkcióváltásait tárja fel (apátsági gazdálkodás, iparosított állattenyésztés, kulturális célú tájszemle) egy pszeudo-archeológiai ásatást idézve, az antotípia workshopon pedig fényérzékeny növényekkel lehet képet készíteni. Végül azért is érdemes elmenni erre az egy napos nyílt napra, mert a Képzős években talán a legjobbak az itt eltöltött hetek, ami látogatóként átérezhetővé válik, alumniként pedig egy napra hátra lehet bukfencezni az időben. 

Tihany után az örvényesi parton lesznek a hét záróeseményei, ahol többek között a Balatorium művészeti rezidenciájában részt vevő művészek mutatják be munkáikat: Ana Brotas, a Collectif Trouble, a Fuzzy Earth, Gosztola Kitti és Pálinkás Bence György, Mátyási Péter, Marie Quazzani és Nicolas Carrier, Süveges Rita, valamint Ulbert Ádám.

Augusztus 24-én csütörtökön zár a Boglár – itt és most című kiállítás a balatonfüredi Vaszary Galériában. A tárlat megtekintése a kísérő rendezvényekkel is összeköthető: 19-én, szombat délután a kurátori vezetést követően Herczog Noémi kritikussal és Katona Csaba történésszel beszélget Mélyi József ‘68-ról és a kápolnatárlatok betiltásáról. 20-án délután öttől a Bosch+Bosch boglári jelenlétéről Szombathy Bálint multimediális művész és Tóbiás Krisztián, a Tempevölgy főszerkesztője beszélgetnek. 

A 24-i finisszázs tárlatvezetése után a színháztörténeti vonatkozásokról lesz szó, amihez kapcsolódik Hetényi Zsuzsa visszaemlékezése Halász Péterék előadásaira, mely az Artmagazin nyári számában olvasható. A meghívott vendégek Can Togay, aki a Kassák Színház boglári előadásainak legfiatalabb szereplője volt, és Schuller Gabriella színháztörténész. 

A beszélgetés átvezet Galántai György ötven éve bezárt kápolnaműtermének kortárs előadóművészeti interpretációjához. Akik a dombot a hátukon tartják címmel Pálinkás Bence György és Török Tímea előadása női elbeszéléseken keresztül, feminista nézőpontból vizsgálja a kápolnaműterem négy éves történetét. A helyszín a boglári kék kápolna, mely a vízválasztó új, harsogó színt a ‘73-as bezárást követően kapta. Az előadáson csütörtöktől vasárnapig négy alkalommal lehet részt venni.

A Káli-medence és környékének mindennapjaiba május 9-e óta a független képzőművészeti tanszék tagjai kapcsolódtak be az igaz táj projekt keretében, kutatásaikat és művészeti programjaikat a helyi lakosságot bevonva szervezik. Augusztus 25-én, péntek este belehallgathatunk a Hegyi beszéd rendezői változatába, azaz egy helyspecifikus prédikációba, ami Hegyesd, Káptalantóti, Monostorapáti, Tapolca és Zalahaláp aforizmáit és tanításait fűzi egybe. 

Héttől pedig a tapolcai Bauxitváros lakótelep Y-házainak egyikében Gróf Ferenc helyspecifikus műve lesz látható. A 11. emeleti, ma közösségi térként funkcionáló helyiség egykor az MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség) rádió klubja volt, falait a kilencvenes évek reklámposzterei borítják. Erre rétegződik a 2010-es vörösiszap katasztrófának emléket állító intervenció.