Ezt nézd! – Domesztikált deszkaszék és herbárium-metronómok

Ezen a héten a Néprajzi Múzeumba, a Q Contemporarybe és a Capa Központba néztünk be, az AU Műhely, a Rest in Peace formáció, Dezső Tamás és Hans van der Meer kiállításaira.

A Néprajzi Múzeum Bútorgyűjteményének ülőalkalmatosságait gondolta újra az AU Műhely két építésze; Szederkényi Lukács és Ghyczy Dénes Emil. A kétszintes lécszerkezeten installált székszelekció emeletén a gyűjteményi darabok, alatta elérhető – levehető és kipróbálható – magasságban a kortárs székátiratok kaptak helyet. Minden kiállított szék története is hozzáférhető – közben megpihenhetünk azon a bútoron, amiről épp olvasunk. A tizenhét kortárs parafrázis céduláinak szerzői a tervezők. A bábos széket például a lucaszékhez hasonlóan több különböző fa alkotja, a támla minden bábfigurája saját formára van esztergálva. A gondolkodószékeken (más néven búslakodó- vagy öregszék) sokszor megjelent a tulajdonos neve vagy monogramja. Az AU Műhely vörösréz gondolkodószékén ez a személyesség úgy teljesül, hogy amikor ráülnek, a szék ülőfelületét képező bádoghenger beroppan az ember súlya alatt és úgy is marad. Az egykor mindennapi használatba fogott lókoponya mai megfelelőjét a beton-maradékban találták meg, melyből betonozásaik során mindig képződik némi. A fekete sitteszsákba öntött, mészkővel kevert betonra finoman ráültek, és így kötött meg. Anyaga így megegyezik a koponyáéval: mészkő és kalcium-karbonát.

Szekatiratok webgrafika

Az AU Műhely szabadkézi rajzai, amelyek alapján kézzel készítették el székátirataikat.

Haydn 1761-től több mint harminc éven át dolgozott zeneszerzőként az Esterházy udvar szolgálatában. 1809-ben hunyt el, néhány nappal a Bécs melletti faluban, Aspernben lezajló csata után, mely a császárvárost megszálló Napóleon vereségével végződött. Emiatt szerény és sietős temetése volt, 1820-as exhumálása során derült ki, hogy a koponyája eltűnt. Az Esterházy-alapítványok támogatásával létrejött kortárs kiállítás, az Ereklye, Haydnkopf ezt a rejtélyt eleveníti fel. A Rest in Peace formáció – azaz Keresztes Zsófia, Keresztesi Botond, Lőrinc Lilla, Borsos János és Szinyova Gergő – kiállításának a Tihanyi Bencés Apátság utáni második helyszíne a Q Contemporary, ahol október végéig tekinthető meg a tárlat. 

Lőrinc2

Lőrinc Lilla: A test kalandjai, 2022, temetési kellékek, rituális objektek, műtárgykörnyezetek mint a reprezentáció halálának vagy feltámasztásának eszközei.

Hipotézis: levél minden. A Capa Központban megrendezett kiállítás címe Goethét idézi, aki a növények identitását kutatta, akár csak Dezső Tamás. A képen látható, metronómokon ringó herbárium-példányok például arra emlékeztetnek, hogy a végességünk által meghatározott időtudatunk helyett időbeliségünk igazodhatna a környezet törvényeihez is. 19. századi archív anyagokat sajátít ki a Metszetek is, a gyarmatosító britek és franciák mikroszkóp-tárgylemezeken konzervált növény-metszetei, melyeket a fotóművész hullámvasút-szerűen emelkedő faépítményen állít ki.

Dezsőtamás cikkbe

Dezső Tamás: Az állhatatosság kertje, 2020-2022, asztal, fa, fém, acél, 19. századi metronómok, 19. századi herbárium-példányok, fotó: Foto Wien, Rudolf Strobl

A Dezső Tamás-kiállítás teréből nyílik Hans van der Meer tárlata. A holland dokumentarista fotós a nyolcvanas évek közepén készített képeket Magyarországon, leginkább véletlenszerűen elkapott jeleneteket az utcán – ferde KRESZ táblák és ferde fák között hátranéz egy férfi, egy másik hosszú csőt visz a vállán, a tárgy a kamera szögéből lefejez egy a képben ácsorgó nőt – ilyesmi pesti hétköznapok, amik valahogy megnyugtatóak. A Mérő emberek sorozat A világ fölmérése című regényt juttathatja eszünkbe, amiben Humboldt és Gauss a 18. század végén mindent megszámol és kiszámol – a fotók rámutatnak, hogy a végtelen számolás még mindig zajlik.

Hansvandermeer2

Hans van der Meer: A mérő emberek, Kekerdom, 2019. Az önkéntesek hódok által szagjelzésként hátrahagyott halmokat szagolnak.