Ezt nézd! – Irány az űr
E heti ajánlónk központi témája a világűr. A pécsi m21 Galériában a 60-as években kezdődő és a mai napig az érdeklődés középpontjában lévő téma legkülönfélébb művészeti megnyilvánulásai kaptak helyet – csupa közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó alkotások, legyen szó a Holdra szállásról vagy gravitációs kérdésekről. A Capa Központban egy biokémikus-képzőművész művei kalauzolják el a látogatót a csillagképek misztikus világába. Az Inda Galériában pedig egy egészen más perspektívában tűnik fel a világűr: a jövőből tekintve, akár egy másik bolygó civilizációjának szemszögéből kerülnek terítékre személyes és a kollektív emlékezettel, történelemmel kapcsolatos kérdések.
Augusztus 28-ig látogatható Az űr – Alternatív kozmoszok című kiállítás az m21 Galériában, Pécsett. A Földről látható, fénylő égitestek az emberiség legkorábbi korszakaitól vonzották a tekintetet. A Holdra szállás pedig egyenesen megváltoztatta a gondolkodást, átalakította a térhez való viszonyt, új anyagok és formák divatját hozta a dizájnban és az öltözködésben. Az űr ma is jelen van a könnyűzenében, a fiatalokat számtalan videojáték, VR-kamera, míg az idősebbeket a sci-fi irodalom kalauzolja a virtuális terek lehetséges kozmoszaiba. Hogy mennyire jelen van az emberi gondolkodásunkban, azt bizonyítja azok a műalkotások, amelyek az űr témájában készültek.
Már csak a héten, június 18-ig tekinthető meg Alexander Gyenes Agyköd, csillagképek című egyéni kiállítása a Capa Központ 8F Galériájában. Gyenes a kaliforniai aranyvidéken magasodó, különleges istálló-műtermében a természettudományos vizsgálathoz hasonló helyzeteket teremt, és ennek keretében hozza létre valódi és kvázi-megfigyeléseit rögzítő fotóit és más alkotásait. A fotózással ma is egyfajta felszabadult, a fényképezés korai éveit idéző attitűddel kísérletezik, akár egy tizenkilencedik századi csillagász, matematikus, kémikus vagy alkimista, aki a fényképezésben rejlő lehetőségeket a legkülönfélébb célok eléréséhez próbálta kihasználni, és ennek érdekében folyamatosan játszik a különböző régi és új technikákkal, eljárásokkal és anyagokkal.
Július 29-ig látható Csáky Marianne A másik bolygó című kiállítása az Inda Galériában. Vajon hogyan fognak emlékezni ránk az utódaink – talán már egy másik bolygón? Milyenek lesznek a jövő történelmi és személyes történetei? Veszteséglisták vagy a túlélés diadalai? Esetleg mindkettő? A pandémia hosszú, bezárt hónapjai alatt Csáky Marianne többszáz órányi archív filmet és több ezer fotót nézett végig a 20. és 21. század eseményeiről, híreiről, történeteiről. Nem nehéz kitalálni, hogy a legtöbb híradás a háborúkról, fogságról, menekülésről szól. Képsorok, amiken az emberek – civilek és katonák – tömege hol egy térképen megjelenő vastag nyílként vagy foltként szerepel, hol az egész életüket a hátukon cipelő menekülők soraként. Vajon hogyan fognak majd minderre emlékezni egy olyan világban, ahol esetleg a földi történelemre nem csupán az ember, hanem minden élőlény, az állatok, a növények, valamint a kőzetek és ezen egész rendszer szempontjából lehet tekinteni. Hogyan örökítődnek át a múltban élt lények érzelmei, emlékei, egy szerelem, egy család történetei? Vajon átöröklik majd a mi traumáinkat, tetteink következményeit, amikor már elmosódnak, kitakart foltokká válnak a személyek, és csupán a kódokat viszik magukkal a másik bolygóra?