A szokatlan helyzetre való tekintettel, amelyben a tavasz ellenére az a legbölcsebb, hogyha kerüljük a népes baráti társasággal együtt töltött időt, és a természetben tett séták mellett saját nappalinkba menekülünk, mi most nem kiállításokat ajánlunk, hanem olyan korábbi Artmagazin-cikkeket, amiknek éppen aktualitása van, vagy egyszerűen: nagyon szeretjük őket.

Szilágyi Róza Tekla ajánlója:

"A vírus okozta helyzet következtében több kulturális intézmény is bezárta kapuit, valamint a művészeti élet naptárának fontos eseményeit is elhalasztották. Így történt ez a Velencei Építészeti Biennálé esetében, ami jelen álláspont szerint tavasz helyett augusztus végén nyílik majd. Az idei esemény magyar pavilonján a Paradigma Ariadné csapata Kovács Dániellel közösen dolgozik – mindaddig, amíg várjuk az Othernity névre hallgató projekt velencei debütálását, íme az építésziroda egy korábbi projektje, amelyről az Artmagazin Online EGY KÉP rovatában írtunk."

Újra megnyílt Veszprém egykori Ének-Zenei Általános Iskolája, de ezúttal nemcsak a diákok és tanárok számára, hanem a nagyközönség is beléphet tantermeibe. A nyitás apropója a Paradigma Ariadné építészcsoport kiállítása, a 12 fal – Építészet és kortárs ornamentika címmel.


A századfordulón befejezett Iparostanoda (később Ének-Zenei Általános Iskola), illetve a Medgyaszay István által tervezett Petőfi Színház épületeinek motívumokban és ornamentikában gazdag örökségére kíván reflektálni a kiállítás, azáltal, hogy a falak puritán, sárga felületeit helyenként felváltja az ötletes, olykor merész formák és színek kavalkádja. A 30 éve zárva tartó iskola épülete jelenleg felújításra vár, éppúgy, mint a vele szemben elhelyezkedő színházé. A megújult iskola terei a színház szolgálatába fognak állni, a renoválás után az egykori tantermek irodaként funkcionálnak majd. A Paradigma Ariadné kiaknázva az üresen tátongó terekben rejlő lehetőséget, most újra megtölti élettel a létesítményt és a falak különböző díszítésével megvizsgálja az ornamens mai szerepét. A végeredményt 12 kortárs építészeti iroda alkotásain keresztül tekinthetjük meg, melyek közül mind-mind egyedi, egymástól jól elkülönülő szemléletet tükröz.
  

Az egykori Iparostanoda épülete. Fotó: Danyi Balázs / Paradigma Ariadné

Az egyik felkért tervező, Adam Nathaniel Furman főként a színek építészetben és a várostervezésben betöltött szerepére koncentrál. A londoni építész munkássága izgalmasan kapcsolódik a magyar építészcsoport által feltett kérdéshez, azaz a kortárs ornamentika szerepkörének vizsgálatához. Furman tevékenysége – mind tervezői, mind elméleti – szoros szimbiózisban van az ornamentika iránti nemzetközi érdeklődés megújulásával. Diadema című falfestményének egyik fő állítása, hogy az ornamens nem csupán felszín. A színek és ornamensek nélküli élet ellenszereként egy markáns, figyelemfelkeltő és egyben vibráló kompozícióval kívánja elérni, hogy higgyünk abban; nem csupán dekorációról van szó. Ehhez élményközpontú, játékos eszközt hív segítségül, hogy a látogató kapcsolatba lépjen a fallal, és ne pusztán a festékréteget lássa az aszimmetrikus, körkörös alapon kibontakozó geometriai mintákban, hanem kulturális rétegeket is. És persze mindebben ötvözi a múlt hagyományait az új technológiákkal és napjaink banális szokásaival. Az, hogy mennyire beszédes a cím, a Diadema, csak akkor válik világossá, ha a látogató belép a padlón megjelölt négyzetbe, és készít magáról egy szelfit. Ez a megoldás aktivitásra serkenti a nézőt, az alkotás párbeszédbe lép a szemlélővel, bebizonyítva, hogy az ornamentika – vagy jelen esetben egy falfestés – különféle hatást válthat ki a látogatóból, és nem csupán dekorációként működik. Bebizonyosodik, hogy nem egy egyszerű falról van szó, ami csupán dekoratív háttérként szolgálhat, hanem fejünk ékességeként, koronaként is funkciónál, részünkké válhat, kapcsolatba léphet velünk – még ha csak virtuálisan is, egy fotó erejéig.
 És hogy a későbbiekben, miután vége a kiállításnak, mi lesz a falfestményeknek sorsa? Egyelőre nem tudni, hogy túlélik-e a felújítást, de remélhetőleg legalább egyikük megmaradhat az utókornak, az ottani irodai életet feldobó, interaktív elemmé válva.

Adam Nathaniel Furman: Diadema. Fotó: Danyi Balázs / Paradigma Ariadné

12 fal – Építészet és kortárs ornamentika
Kiállító művészek: Architecture Uncomfortable Workshop, Enorme Studio, False Mirror Office, Gyulai Levente, Adam Nathaniel Furman, Andrew Kovacs, MNPL Workshop, Paradigma Ariadné, Space Popular, TREES, Very Good Office
Szervezők: Paradigma Ariadné, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata
Kurátorok: Csóka Heléna, Smiló Dávid, Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs
Szakmai konzulens: Kovács Dániel
Grafika: Kazsik Marcell
Kivitelezés: Neopaint
Helyszín: 8200 Veszprém, Óvári Ferenc út 1.
Megtekinthető: 2018. november 30-ig