Az Artmagazin Online felületén hetente egyszer, minden pénteken szemezgetünk az elmúlt időszak legmeghatározóbb, legpoposabb és legszínesebb képzőművészeti, dizájn- és társművészeti híreiből. Előtérbe kerülnek a divat, az építészet, a formatervezés, az urbanisztika vagy az aukciók eredményei, legfrissebb történései mind nemzetközi, mind hazai fronton.
Az idei Velencei Biennálé keretein belül a Fondaco dei Tedeschi boltjának életmód-részlegén Barnaba Fornasetti és Valeria Manzi állítanak ki. A La regola del sogno – The rule of dreams címet viselő kiállítás egy helyspecifikus installáció, amely a Fornasetti archívum anyagából inspirálódva született. A történelmi helyszínre antik mintákkal reflektáló és az egész Fondaco épületen – a negyedik emelettől az udvaron keresztül egészen a vízfronti bejáratig – áthaladó nagyméretű munka május 8. és november 24. között lesz látható.
Lawrence Abu Hamdan, Helen Cammock, Oscar Murillo és Tai Shani az idei Turner Prize jelöltjei. Annak ellenére, hogy Charlotte Prodger nemrégiben nyerte el a 2018-as díjat, csupán néhány hónapra vagyunk az idei shortlistes kiállítástól, amely a Tate Margate-i helyszínén kerül megrendezésre. Miután a díj tavalyi shortlistjén négy videómunka szerepelt, az idei lista sokkal eklektikusabb művészeti tevékenységet űző alkotókból tevődik össze. A díj 35 éves történetében először a projekt valós fizikai kapcsolatban fog állni névadójával – hiszen a Turner Contemporary intézménye valójában a Turner által gyakran látogatott vendégfogadó helyszínén áll. A jelöltek közül Tai Shani színházi installációkkal, performanszokkal és filmmel foglalkozik, Oscar Murillo mixed-media művészként a médiumok széles skálájával alkot. Helen Cammock jelölését nagyrészt a The Long Note című, filmet, printeket, performanszot, szöveget és fotográfiát vegyítő munkájának köszönheti, míg Lawrence Abu Hamdan esetében a hangot építészeti elemként értelmező hozzáállása győzte meg a zsűrit.
Tai Shani: DC: Semiramis, Glasgow International 2018. © Keith Hunter
Több száz tüntető vett kezébe banánokat, miután a varsói Nemzeti Múzeum egy anonim feljelentés következtében feminista munkákat cenzúrázott. Az intézmény igazgatója többek között Natalia LL, Katarzyna Kozyra és a Karolina Wiktor-Aleksandra Kubiak kettős munkáit távolította el a kiállításról. Az alkotások azóta visszakerültek a múzeum falaira, azonban a történteken felháborodó tüntetők nem mennek el szó nélkül a történtek mellett. A felháborodott, a lengyel feminista művészettörténet fontos alkotásainak védelmében szerveződő művészetkedvelők #bananagate címszó alatt tüntetést szerveztek a múzeum elé, majd nyílt levélben osztották meg véleményüket a történtekkel kapcsolatban. A képek eltávolításának oka egy aggódó anya levele volt, amelyben arról ír, hogy fiát traumatizálták a kiállításon látottak – pontosabban az említett feminista műalkotásokkal való találkozása. Az anya szerint a múzeum felelőssége a fiatal látogatók megóvása – azonban véleménye szerencsére nem bír hosszabb befolyással a múzeumban kiállított művek listájára, hiszen az említett alkotások a tüntetésnek köszönhetően már visszakerültek a falakra.
A Rossz versek című alkotás nyerte a legjobb játékfilmnek járó 2019-es Magyar Filmdíjat. A moziforgalmazású alkotások díjátadó gáláján összesen 19 kategóriában osztottak ki elismeréseket vasárnap este a Vígszínházban, Budapesten. A legjobb rendezőnek Reisz Gábort választották a Rossz versekért. A legjobb női főszereplő Szamosi Zsófia (Egy nap) lett, a legjobb férfi főszereplő Magyar Filmdíját Hegedűs D. Géza (A hentes, a kurva és a félszemű) kapta. A legjobb első filmnek járó elismerést az Egy nap, a legjobb egészestés animáció díját a Ruben Brandt, a gyűjtő nyerte. A közönségdíj győztese Goda Krisztina filmje, a BÚÉK lett. A legjobb forgatókönyv díját Szilágyi Zsófia és Mán-Várhegyi Réka (Egy nap) kapta. A legjobb fényképezés díját Erdély Mátyás (Napszállta), a legjobb vágást elismerő Magyar Filmdíjat Tálas Zsófia (Rossz versek) nyerte. A legjobb zenéért járó elismeréssel a 2018-ban elhunyt Melis Lászlót (Napszállta) díjazták. A legjobb férfi mellékszereplő Nagy Zsolt (A hentes, a kurva és a félszemű), a legjobb női mellékszereplő Monori Lili (Rossz versek) lett. A Magyar Filmakadémia Egyesület tagjai az 5. Magyar Filmhéten bemutatott 21 nagyjátékfilm és 3 egészestés animációs film közül választották ki a Magyar Filmdíj jelöltjeit, majd a győzteseket.
Források: designboom.com, itsnicethat.com, hyperallergic.com, sajtóanyag
