HETI POP – különleges kifutók, művészek az űrben, közösen vásárolt műtárgy és David Bowie aukción

Az Artmagazin Online felületén hetente egyszer, minden pénteken szemezgetünk az elmúlt időszak legmeghatározóbb, legpoposabb és legszínesebb képzőművészeti, dizájn- és társművészeti híreiből. Előtérbe kerülnek a divat, az építészet, a formatervezés, az urbanisztika vagy az aukciók eredményei, legfrissebb történései mind nemzetközi, mind hazai fronton.

 

Mikromecenatúra programot indított az idén 200 éves világhírű madridi Museo del Prado, Simon Vouet Kislány galambbal című festményének megvásárlásához kérik a közönség hozzájárulását. A 17. századi festmény 200 ezer euróba kerül, a felajánlásokat öt eurótól várják, akár a képtár internetes oldalán, akár a múzeumban az erre a célra kihelyezett urnánál december 31-ig. Andrés Úbeda szerint nagyon különleges képről van szó, mivel kevés portré készült gyereklányokról ebben az időszakban, amikor jellemzően inkább felnőtt, idősödő férfiakat, jelentős társadalmi befolyással rendelkező személyeket örökítettek meg. A mikromecenatúra program része a Prado jubileumi rendezvénysorozatának, amelyek közös célja, hogy közelebb vigyék az intézményt a közönséghez.


Simon Vouet: Kislány galambbal (1622-24)   Forrás: a Museo del Prado jóvoltából

Korábban már írtunk róla, hogy David Bowie első ismert stúdiófelvételét aukcióra bocsátották, ami végül a becsült ár négyszereséért, csaknem 40 ezer fontért  kelt el a brit Newton-le-Willowsban tartott aukción. Az 1963-as demófelvételen hallható a 16 éves Bowie első együttesében, a The Konradsban. A zenekart visszautasította a Decca lemezkiadó cég, a felvételt, melyen Bowie az I Never Dreamed című dalt énekli, sohasem adták ki. A következő hónapokban Bowie kilépett a zenekarból, de karrierje hat évvel később beindult a Space Oddity című dalával.  Az árverésen értékesítettek olyan rajzokat is, melyeket Bowie készített, amikor még a The Konrads tagja volt. Fényképekkel és a zenekar dokumentumaival együtt 17 130 fontért keltek el ezek a képek.


Az első demófelvétel   fotó: Omega Auctions/PA

Mivel éppen most – szeptember 14-e és 18-a között – tartották az idei London Fashion Weeket, érdemes megemlékeznünk az esemény gerincét nyújtó divatbemutatók különlegesebb kifutóiról. A divatházak számára a hasonló események, amellett, hogy az új kollekciók bemutatásának alkalmai, branding szempontból is igen vonzó lehetőségek. Nem csoda tehát, hogy egyre többen igyekeznek nevesebbnél nevesebb építészekkel, képzőművészekkel, dizájnerekkel (és folytathatnánk) kollaborálni a lehető leglátványosabb kifutók érdekében. A dezeen felületén nemrég publikált, speciális válogatásnak köszönhetően több ilyen együttműködés végeredményét is megnézhetjük, gondoljunk csak a kinetikus szobrairól elhíresült dizájner, Es Devlin és a Louis Vuitton közös projektjére, amikor is Devlin egy ikonikus Oscar Niemeyer épületet “csomagolt kifutóba”, vagy éppen a Calvin Klein multimédiás, a Cápa (1975) című film vizuális világából inspirálódó, Raf Simons által megálmodott helyszínére.


A Calvin Klein Raf Simons által tervezett kifutója New Yorkban   forrás: dezeen.com

A Calvin Klein Raf Simons által tervezett kifutója New Yorkban   forrás: dezeen.com

Es Devlin a Louis Vuitton számára   forrás: dezeen.com

Egészen az elmúlt időszakig, az űrutazás egyértelműen a kormányok fennhatósága alá tartozott – így nem meglepő módon a vezető politikai réteg kezében volt az a hatalom is, hogy eldöntse: ki mehet ki valójában az űrbe? Amellett, hogy a hatalom kezében összpontosuló döntés a személyes preferenciák és sok esetben önös érdekek érvényesítésének adhat teret, sokkal összetettebb ennél. Hiszen az űrutazás komoly mechanikai, fizikai és tudományos ismereteket kíván – gondolván itt nemcsak a kutatásra mint a drága mulatság eddigi elsődleges céljára, hanem az út során opcionálisan felmerülő vészhelyzetek megoldásához szükséges tudás birtoklására. Egy szó mint száz: azzal, hogy a Tesla világhírű tulaja, Elon Musk elstartoltatta privát űrprojektjét, a SpaceX-et, egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy a témában tapasztalatlanabb – azonban feltétlenül nagyon gazdag – emberek is az űrbe látogathassanak. A projekt első nyilvánosságra hozott résztvevője pedig nem más, mint a japán milliárdos, Yusaka Maezawa. Az a Maezawa, aki tavaly a Sotheby’s aukcióján 110 és fél millió dollárt fizetett Jean-Michel Basquiat egyik festményéért. Ennél már csak az űrprogram kapcsán felvetett terve izgalmasabb: a 2023-ban esedékes űrutazásra egy 6-8 fős nemzetközi művészcsapatot – festők, szobrászok, rendezők, színészek – vinne magával.


Yusaka Maezawa és az említett Basquiat    forrás: instagram.com

 Yusaka Maezawa és Elon Musk, a Tesla alapítója és tulajdonosa  forrás: instagram.com

 

Forrás: MTI, telegraph.co.uk, dezeen.com, hyperallergic.com