HETI POP – Ígéretes fotográfia aukción, koreai írásrendszer Budapesten és egy nem igazi Vermeer

Egy ritka Edward Steichen fénykép megdöntheti a médium eddigi aukciós rekordját? A Christie’s által november elején tartott aukción a Microsoft-társalapító, Paul Allen New York-i gyűjteményéből származó műveket bocsát eladásra – az anyagban pedig van egy fénykép, amely egyesek szerint nagy piaci lehetőségeket rejt magában. Edward Steichen The Flatiron (1904) című művének becsült értéke 2-3 millió dollár körül van, de ritkasága és jelentősége miatt, és mert a médiumban rejlő művészeti lehetőségek egyik első hírnöke, sokak szerint akár rekordot is dönthet. A rekordot jelenleg Man Ray Le Violon d'Ingres (Ingres hegedűje) (1924) című munkája tartja. Edward Steichen fotográfiája 1904-ben, azaz mindössze két évvel a Flatiron Building (vagy Fuller Building) felépülése után készült – ami annak a jele, hogy New Yorkban éppen virágzik a modernitás. Steichen képe válasz és reakció mentora és kortársa Alfred Stieglitz fényképre, aki az őt megelőző évben készített fotókat az épületről. Steichen fényképéből mindössze három példány létezik, ezekből kettő a Metropolitan Museum gyűjteményében található – azonban mindhárom különbözik egymástól, köszönhetően annak, hogy készítőjük gumi-bikromátot használt a platinanyomat fölött, ami minden nyomatnak más árnyalatot adott.

Screenshot 2022 10 14 at 18.20.58

Edward Steichen: The Flatiron (1904)

Budapesten látható a koreai nemzeti betűmúzeum kiállítása. A közel 580 éves koreai írásrendszer, a hangul történetével és annak az alkalmazott művészetben megjelenő hatásával a Koreai Kulturális Központban és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen október 11-én nyíló kiállításain találkozhatnak az érdeklődők. A Túl a tipográfián – a koreai írásrendszer perspektívái című kiállítás célja, hogy a koreai írás, azaz a hangul szépségét egyszerű és intuitív módon közvetítse a koreaiul nem beszélő látogatók számára is. A megnyitó időpontjának apropója az október 9-i hangul nap, amely nemzeti ünnepnap Koreában. A fennmaradt dokumentumok szerint Nagy Szedzsong király 1446-ban ezen a napon hirdette ki az általa tervezett-megrendelt új betűkészletet, amely nagymértékben megváltoztatta a koreai társadalmat: a korábban használt kínai karaktereknél könnyebben megtanulható írásjegyek lehetővé tették, hogy az oktatáshoz ne csak az elit férjen hozzá. A koreai ábécémúzeum, a szöuli Nemzeti Hangul Múzeum anyagaiból építkező kiállítás új megvilágításba helyezi a hangult: a dizájn felől értékeli azt huszonhárom dél-koreai kortárs művész értelmezésében. Az alkotások a hangul esztétikai jelentőségét térképezik fel az alkalmazott művészetben, bútorokon, plakátokon, ruhákon köszön vissza a koreai betűkészlet és annak gondolatisága. A két helyszínen párhuzamosan zajló kiállítás koreai intézetben látható részében a hangul eredetével, korai írásos anyagaival, alapelveivel, valamint a struktúrája ihlette művekkel ismerkedhetnek meg a látogatók, míg az egyetem területén a hangult a formatervezésben alkalmazó munkák láthatók.

 Screenshot 2022 10 14 at 18.25.12

Johannes Vermeer stúdiója: Lány fuvolával (1669-1675 körül), National Gallery of Art, Washington

A washingtoni National Gallery of Art pénteken bejelentette, hogy eddig Johannes Vermeernek tulajdonított, Lány fuvolával (1669-1675 körül) című festményét nagy valószínűséggel nem a híres holland művész készítette, hanem egy ismeretlen korabeli diákja vagy festő társa. Az intézmény restaurátorokból, kurátorokból és képalkotó tudósokból álló csapata 2020-ban és 2021-ben – mialatt a múzeum a COVID-19 világjárvány miatt bezárt – mikroszkopikus elemzési és képalkotó módszereket, köztük röntgensugarat használva tanulmányozta a múzeum négy Vermeer képét. A kutatás azért ebben az időszakban zajlott, mert általában mind a négy mű látható az intézmény állandó kiállításán.

Források: theartnewspaper.comhyperallergic.com