Leonardo da Vinci elveszett műremeke, amit a kutatók már évek óta igyekeznek meglelni, valószínűleg sosem fog előkerülni – hiszen el sem készült, állítja most néhány hozzáértő. Az Uffiziben október 8-án tartott kerekasztal során négy művészettörténész – Roberta Barsanti, Gianluca Belli, Emanuela Ferretti és Cecilia Frosinini – beszámolt kutatásaikról, amelyek szerint Leonardo mesterműve nem rejtőzik a firenzei városháza, a Palazzo Vecchio egyik több száz éves fala mögött, ahogy azt sokáig tartották. A mostani kutatási eredmények szembe mennek a kutató, Maurizio Seracini teóriájával – ő azt javasolta, hogy a falat high-tech eszközökkel vizsgálják meg, így előkerülhetnek a freskó jelenlétére utaló jelek. A mostani felfedezéseket összefoglaló könyvben – ami egyelőre csak olaszul jelent meg – vannak konkrét technikai felfedezések is, amelyek alátámasztják, hogy az Anghiari csata, amelynek megfestésére 1503-ban kérték fel Leonardót, nem lehet a fal mögött, hiszen el sem készült. Az egyik ilyen felfedezés az, ahogyan a képet előkészítethették – egy réteg gipsz és olaj használatával –, Leonardo képtelen lett volna megfesteni a tervezett alkotást, hiszen a festék nem tapadt volna erre a felületre. Mindeddig azt gondolták, hogy ez az előkészítési mód a festési folyamat része, de valójában csak a fal festésének előkészítése lehet.

A Zaha Hadid Architects bemutatta új felhőkarcolója terveit, ami a világ egyik legborsosabb árú helyszínén készülhet el. A kanyargós üvegépület 36 emelet magas lehet és Hongkongban, a Murray Road kettes száma alatt épülne fel – ez a világ jelenleg egyik legdrágábbként számon tartott telke. Az épület egy több emeletes parkoló helyére kerülne, amit 2017-ben 3 billió dollárért vásároltak meg a befektetők.

Magyar építészek nyertek meg egy izlandi építészeti pályázatot. A Bee Breeders által nemrégiben kiírt nemzetközi pályázaton arra kérték a résztvevőket, hogy tervezzenek vulkánmúzeumot egy izlandi vulkán mellé, az ország Dimmuborgir régiójában. Multifunkciós tér tervezésére kérték fel az építészeket – a cél az volt, hogy az épület a vulkánt meglátogatók találkozási pontja lehessen, benne kávézóval és irodatérrel. A nyertes magyar tervnél a zsűri azt emelte ki fő erényként, hogy úgy alakít ki valós kapcsolatot a Hverfjall vulkán lenyűgöző tájával, hogy nem próbálja meg mesterségesen utánozni. A zsűri mindenekelőtt olyan, a tájra érzékeny épületeket keresett, amelyek anyaga és megjelenése is jól rezonál a környezetre, de nem próbálja utánozni azt. Iszák Bálint és Györgyi Csenge nyertes terve a The Windows Of Hverfjall (Hverfjall ablakai) címet viseli.

A madridi Prado múzeum eltávolított egy festményt legújabb, női alkotókat felvonultató kiállításáról, miután kiderült, hogy a kép valójában egy férfi keze munkája. A múlt héten megnyílt tárlatra látogatók Concepción Mejía de Salvador alkotásaként ismerhették meg a Családi jelenet című festményt, amelynek keletkezését 1890 és 1893 közé tették. Az egykor művészettörténetet hallgató, de végül az államigazgatásból nyugdíjba vonuló Concha Díaz Pascualnak azonban gyanús lett, hogy a meglehetősen rossz állapotú és több helyen hiányos kép nem Mejía de Salvador stílusára jellemző. Némi nyomozás után művészeti blogjában tette közzé felfedezését, miszerint a mű valódi készítője Adolfo Sánchez Megías (1864–1945), a címe pedig A katona indulása. A Prado tájékoztatása szerint a festmény 2016-ban érkezett a gyűjteményükbe a madridi Reina Sofia múzeumtól, és az onnan kapott információk alapján válogatták be a mostani időszaki kiállításra. Az incidens után a kép visszakerült a Prado raktárába, a márciusig megtekinthető Invitadas (Vendégek) című tárlaton pedig eggyel kevesebb, 133 alkotáson keresztül mutatják be a női alkotók szerepét az 1833–1931 közötti időszakban.

Források: artnews.com, dezeen.com, octogon.hu, MTI