A Vermeernek tulajdonított Krisztus a házasságtörő asszonnyal című képe kilógott a 17. századi művész festményeinek sorából: hiányzott róla az a puha megvilágítás és az odafigyelés, az apró részletek kidolgozottsága, ami más képein tapasztalható. De ezek a szemmel látható hiányosságok nem számítottak különösebben Hermann Göringnek, aki náci tisztként 1,6 millió guldenért vásárolta meg a képet – ezzel azt saját korának legdrágábban eladott képévé téve. Csak egyetlen probléma volt: a festményt nem Vermeer készítette. A hamis kép, amely saját korának legképzettebb szakértőit is becsapta, valójában Han van Meegeren munkája, aki egy 1947-es amszterdami tárgyaláson elárulta, hogy ő a mű igazi alkotója, és hogy a fasiszták becsapására festette a képet. A tárgyalást követően, szinte egyik napról a másikra Van Meegeren helyi híresség lett, és akcióját  minden idők egyik leghírhedtebb hamisításaként tartjuk számon. Most, évtizedekkel később film készült a történetről. A The Last Vermeer (Az utolsó Vermeer) című moziban, ami Amerikában ma debütál, Meegerent Guy Pearce, Meegeren jogászát pedig a képzőművészeti fókuszú filmekben (A négyzet, A hazugság színe) már sokszor látott Claes Bang játssza.

Egy tudós azt állítja, hogy egy újonnan felfedezett rajz bizonyítja, hogy nem Leonardo da Vinci festette a Salvator Mundi című festményt. Az olasz tudós által felfedezett Da Vinci-rajz Jézus Krisztust ábrázolja – és szerinte megerősíti a kétségeket, miszerint nem a reneszánsz mester festette a Salvator Mundit, amely a világ legdrágább műalkotása. Egy Leccóban élő magángyűjtő vörös kréta rajzáról van szó, amit maga mutatott be a Leonardót kutató szakembernek, Annalisa Di Mariának – aki a bemutatott rajzot Leonardo saját munkájának tulajdonítja. Di Maria a rajzot Leonardo legismertebb önarcképével is összehasonlította, megjegyezve, hogy mindkettő a művész által kedvelt háromnegyedes nézetben készült. Ezzel szemben a Salvator Mundi szemből ábrázolja Jézust, úgy, hogy ő egyenesen a képet befogadó nézőre tekint. Az évszázadokig meg nem lelt Salvator Mundi sokáig a Leonardo műhelyében tevékenykedő Boltraffio műveként volt számon tartva – azonban, amikor a kép 2005-ben új gazdára talált, a kutatók új konszenzusra jutottak: bizonyosan Leonardo festette. Di Maria szerint az újonnan felfedezett Leonardo-rajz stílusa és beállítása immár bizonyítja, hogy a Salvator Mundi nem Leonardo műve.

Online térbe költözött a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria. Céljuk, hogy alkotásaikat, kiállításaikat digitálisan is bejárhatóvá tegyék, és olyan háttértudást biztosítsanak ezeken a site-okon, amelyek lehetővé teszik, hogy akár az iskolai oktatásban is hasznosuljanak. Eddig több mint kétszázezer virtuális látogatója volt már a Magyar tájak című digitális tárlatnak, amely a történelmi Magyarországot nemzeti festészetünk legnagyobb mestereinek munkáin keresztül mutatja be. Az intézmények honlapjain megtekinthetők a Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című megújult kiállítás és magyar barokk művészetet bemutató virtuális tárlat is. Az egyik legismertebb magyar festmény, Szinyei Merse Pál Majális című alkotásának részletes bemutatása is megtalálható már a digitális múzeumban. Az intézmény honlapjáról elérhető aloldal az 1873-ban készült festményt mutatja be, így otthonról is megismerhetjük az alkotás minden részletét.

Az Egyesült Királyság képzőművészeti intézményeinek csak a 40 százaléka maradhat fenn – legalábbis ezt igazolja az Art Fund felmérése. A szigetország múzeumainak csak a fele kapott bármilyen sürgősségi támogatást idén, a pandémia idején. A válaszadók többsége, pontosan 60 százaléka állítja, hogy komoly egzisztenciális fenyegetéssel néznek szembe. Mindez a támogatás hiányának, valamint annak a hektikus helyzetnek köszönhető, hogy folyamatosan az újranyitás, majd az újbóli bezárás között váltogatnak. Az Art Fund célja, hogy egymillió fontot gyűjtsön az intézmények megsegítésére az Együtt a múzeumokért elnevezésű kampány keretében. Eddig olyan művészeket támogatták, mint például Lubaina Himid, Anish Kapoor, Michael Landy vagy Melanie Manchot. Mindezidáig több mint 250 000 font gyűlt össze.

Források: artnews.com, news.artnet.com, theguardian.com