Az Artmagazin Online – üdvözölvén az új kortárs vásár megjelenését a piacon – a szeptember 21 és 24 között megrendezésre kerülő Budapest Contemporary kapcsán körkérdést intézett a kiállító galériához: Milyen kiállítói programot visztek az új vásárra és mi a legérdekesebb mű/műegyüttes, amit nálatok láthatunk? Második rész.

MissionArt:

Gémes Péter Napló című sorozata eddig négy formában valósult meg: Napló – Piramis, Napló – Háló, Napló – Homokóra, és Napló – Egy hét. A most bemutatott Napló – Egy hónap harminc darab lapjának együttese így, 18 méter hosszan, most először tárulhat a szemünk elé, mert bár Gémes tervei közt szerepelt egy ilyen lineáris elrendezés is, életében, illetve mindeddig ez nem jött létre. A hagyatékban őrzött, különböző méretű nagyítások között erre a jelentős műcsoportra már a 2011-es MissionArt Galéria-beli kiállítás idején is felfigyeltek a tárlat kurátorai, de csak most jött el az idő, hogy ebben a formában is megjelenjenek ezek a földi dimenziókkal, de földöntúli szépséggel rendelkező lapok. Gémes Péter életművének irodalma elég gazdag, ezen belül is sok írás foglalkozik a Napló sorozat különböző, megvalósult együtteseivel. Tudjuk, hogy a sorozat lapjai különböző méretben kerültek lenagyításra, a kisebbek mellett  40×60  cm-es méretben a Homokóra, a Háló, a Piramis két-két példányban; ezeket több helyen, többször bemutatták. A most kiállított Napló-Egy hónap 30 lapos sorozat viszont az előzőekkel ellentétben csak egy példányban létezik, és eleddig sehol nem volt látható így, ebben a lineáris összeállításban. A Napló – Egy hónap teljes sorozata csak egyben vásárolható meg, de a Napló – Egy nap I. – X.  önálló lapjai külön külön is bekerülhetnek egy-egy magángyűjteménybe. A 18 méter hosszú sorozat egyetlen műként jelen pillanatban még nem létezik, de összeállítását követően megtekinthető szeptember 21-től a Bálnában, majd október 20-ig a MissionArt Galériában.

Einspach Fine Art & Photography:

Dezső Tamás: inderwelt, 2021-2022

A Campo del Cielo (Égi mező) meteorit 4,5 milliárd éves, vagyis a Naprendszer kialakulásakor jött létre, és a legősibb anyag, amit valaha a Földön találtak. A parányfürkészek a világ legkisebb rovarjai, szabad szemmel nem láthatóak. Méretük 0,15 és 1 mm között mozog, súlyuk 0,02-0,03 milligramm. A parányfürkészek több mint százmillió éve élnek a Földön, élettartamuk általában 1-2 nap.

A szándékoltan kisbetűvel írt inderwelt cím utalás a Martin Heidegger által megalkotott In-der-Welt-sein (világban-benne-lét) fogalomra és a Lét és idő antropocentrikus világképére. Heidegger értelmezésében igazán csak az embernek van világa: „a kő világtalan, az állat világszegény, az ember pedig világképző.”Heidegger filozófiája kizárólag az ember-világ korrelátumról ad számot. Nem csak az ember cselekszik, a világ pedig független a mi kitüntetett, megfigyelői szerepünktől. A világ tele van cselekvő jelenségekkel – a legkisebb részecskéktől a legnagyobb galaxisokig. Növények, állatok, ásványi anyagok, óceánok és viharok, kultúrák és társadalmak, technológiák és gépek mind-mind cselekedhetnek és hatást gyakorolhatnak egymásra.

Pap Gábor: Why not - Mániamánia, 2023

A legfiatalabb nemzedékhez tartozó Pap különleges őszinteségű anyaga a József Attila-i fátumot gyúrja össze az art brut önkínzó kegyetlenségével. A 2023-ban született Why not című sorozata a megsemmisült diplomafestmények nagyméretű folytatása, a túlélés bárdolatlan ódája a pokoljárás szamárfüles jegyzettömbjéből. 

Pap Gábor spontaneitásában is kiérlelt nyelvezetű festészete szinte a semmiből született meg a Covid-járvány kitörésének évében. Igazi antifestészet: szeszélyesen hullámzó szélű, formázott vásznakra készül, hatalmasra felnagyított, szándékoltan nyers, pár színt használó rajzokból. Pap hol az ujjával keni szét a festéket, hol filctollakkal karistolja a felszínt, hol törött zsírkrétával vagy szprével dolgozik, brutálisan nyers, expresszív naivitást adva a képeknek. A tökéletes és modoros derékszög helyett szabálytalan, csücskökkel és hasadásokkal szabdalt formátumokat használ. A síkfelületet rendezetlen mezőkre osztja fel, mint parcellák a háztáji veteményeskertet. Az alig felismerhető motívumok között személyes emlékmorzsák és az inszomniától gyötört éjszakák kényszeres képernyőképei villannak fel, az automatikus írás rendezetlenségét követve. / Rieder Gábor / 

A kiállító művészek: BAGOSSY Levente (1968), BAK Imre (1939-2022), BIRKÁS Ákos (1941-2018), BÖRÖCZ András (1956), DEZSŐ Tamás (1978), DROZDIK Orshi (1946), FAJÓ János (1937-2018), FREY Krisztián (1929-1997), GÁL András (1968), Francoise GILOT (1921-2023), Paolo GORI (1937), Peter HALLEY (1953), HETEY Katalin (1924-2010), JENEY Tibor (1923-1995), JOVANOVICS Tamás (1974), KÁRMÁN Dániel (1991), OBORZIL Edit (1921-1996), PAP Gábor (1991), PINTÉR Éva (1932-1995), SALAMON Pál (1951), SEGESDI György (1931-2021), SOÓS Tamás (1955), SZABÓ Dorottya (1975), SZABÓ Menyhért (1992), SZŐNYEI György (1951), Amerigo TOT (1909-1984)

The Space:

A The Space standján a galéria művészkörének alkotásaiból széles választék lesz megtalálható, összesen hét kortárs művészünktől állítunk ki műtárgyakat műfajokon átívelő, izgalmas összeállításban. Ezek közül az egyik legérdekesebb Hajnal Gabriella, Munkácsy-díjas képző- és iparművész 1976-ban készült grandiózus Kilátás Északra című gyapjú falikárpitja. A nyitott ablakot és az azon átszűrődő hullámverést ábrázoló fekete-fehér szőttes Hajnalra jellemző módon vegyíti a tér síkhatását a hullámzó felületjátékkal. Egy másik műegyüttes, amit még szeretnénk kiemelni, az Kiss Botond András legújabb, Antik emlékek című különleges, kísérleti litográfiai eljárással sárgarézlemezre készült sorozata, amely letűnt korokat idéz modern elgondolásban.

Várfok Galéria:

A Várfok Galéria standjának egyik fénypontja a Françoise Gilot (1921-2023) műveiből álló válogatás, mellyel a galéria e nemrégiben elhunyt, legendás művésze előtt tiszteleg. Françoise Gilot páratlanul gazdag munkássága nyolc évtizedet ölelt fel, és elismertségét jelzi, hogy festményei ma már több mint 1 millió dollárt érnek. A júniusban 101 éves korában elhunyt művész 1600 festményt és 3600 papírmunkát hagyott hátra. Emellett nemzetközileg is elismert, bestsellerré vált könyvek – pl.  az Életem Picassóval - szerzője volt. Alkotásai a New York-i Met és a MoMA, valamint a párizsi Centre Pompidou gyűjteményében találhatók. Az 1965-ben készült Paloma à la Guitare című műve 2021-ben 1,3 millió dollárért kelt el a Sotheby's londoni aukcióján. A Várfok Galéria büszke arra, hogy egyedüli európai galériaként személyes kapcsolatot ápolt a művésszel és 2000 óta töretlenül képviseli életművét.

A Várfok Galéria standján hangsúlyosan jelenik meg a magyarországi nyolcvanas évek új festészete a galéria két kiemelkedő művésze, Mulasics László és Szirtes János művei révén. 

Mulasics László (1954-2001) neve a magyar művészettörténetben az ősi viaszfestés technikájával, az enkausztikával forrt egybe. A közönség eddig kevésbé ismerhette a művész korai, heves gesztusok jellemezte, színpompás korszakát, melynek darabjai számos ausztriai és németországi kiállításon szerepeltek. Mulasics ezen nagyméretű festményei az olasz transzavantgárd monumentális alakjait és színeit, valamint a német vad festészet, a heftige Malerie expresszivitását visszhangozzák. A kompozíciók figurális jellege erős gesztusokban és vastag festékrétegekben oldódik fel. Az intenzív ecsetvonások fellazítják a festmények perspektíváját, és a látványt kétdimenzióssá, ornamentális jellegűvé változtatják.

Szirtes János (1954-) a magyar kortárs művészeti színtér ikonikus alakja, festő, grafikus, nemzetközi szinten elismert performer, videó- és médiaművész. 1987-ben meghívott művésze volt a kortárs képzőművészeti világ egyik legnagyobb eseményének, a kasseli Documentának. Az ugyanebben az évben készült, most a vásáron kiállításra kerülő War/só című festménye szervesen kapcsolódik a Documentán bemutatott performansz fő motívumához és koncepciójához.

Szirtes János War/só című képe megjeleníti a nyolcvanas évek dinamikus világát, a figuralitás és a non-figuralitás közötti átmenet izgalmas fázisát és a szirtesi életmű egyik legemblematikusabb motívumát, a két, keresztbe tett fenyőfát. Szirtes először performansz keretében dolgozta fel ezt a témát és több alkalommal is visszatért hozzá. Legutóbb a szentendrei MűvészetMalomban megrendezett 2017-es nagyszabású Levitáció kiállítás keretében láthatta a közönség egy emlékezetes installáció formájában. A két elszáradt fenyőfa utal az év eleji jellegzetes megrendítő városképre, amikor az utcákat beterítik a kidobott karácsonyfák. Keresztre emlékeztető pozíciójuk a szakrális pusztulásra utal. Alakjuk a háttér zöld kavargó felszíne fölött látomássá tágul, melynek drámaiságát az előtérben körvonalazódó gépfegyveres alak tovább fokozza, a korabeli Varsó rendszerváltás előtti forrongó atmoszférájára utalva. Végtelenül energikus és markáns műve az életműnek, érzéki felületével, erővonalaival, egyszerre figurális és absztrakt világával kiemelkedő alkotása Szirtes nyolcvanas évek-beli művészettörténeti fontosságú korszakának. 

FAUR ZSÓFI GALÉRIA ÉS KÖNYVKIADÓ: 

A Budapest Contemporary a Faur Zsófi Galéria standján a galéria által képviselt magyar képzőművészek munkáiból, valamint olyan nemzetközi művészek alkotásaiból - festményeiből, szobraiból, fotóiból - nyújtunk kortárs metszetet, akik különböző megközelítéssel, de mind érzékenyen reagálnak az aktuális művészeti kérdésekre.

A kiállított művészek közül kiemelkedik Alois Mosbacher (sz. 1954) osztrák képzőművész, aki a természet mélyreható élményeinek pillanatfelvételeiként - képletesen ábrázolt állat- és növényvilág, valamint hétköznapi tárgyak által - a kortárs emberi állapotot helyezi előtérbe. Legutóbbi nagyszabású kiállítására idén, hét hónapon át a bécsi Belvedere Múzeum kortárs kiállítóterében, a Belvedere21-ben került sor, négy évtizeden átívelő munkáival mintegy ünnepelve, különlegessé téve az elsőre mindennapinak tűnő valóságot.

Kiállító művészek: Alois MOSBACHER, BENYOVSZKY-SZŰCS Domonkos, BORKOVICS Péter, DOBOS Tamás, FORRAI Ferenc, GÁBOR Áron, JOVIÁN György, KISS Dániel, KONKOLY Gyula, KUDÁSZ Gábor Arion, MISCH Ádám, SIPOS Balázs, SZOLNOKI Szabolcs, VÉGH András, VÖRÖS Miklós.

Neon Galéria:

Köszönjük az érdeklődést, a vásáron a Neon Galériához kapcsolódó művészek régebben készült munkái lesznek kiállítva. Olyan különleges művek, amelyek csak ritkán bukkannak föl a műtágypiacon. Kiemelhetjük Méhes László ikonikus Langyos víz sorozatának egy darabját a hetvenes évekből, vagy Hencze Tamás korai absztrakt gesztus munkáját 1964-ből, amely az életmű egyik ismert és fontos darabja. Harmadikként említem Károlyi Zsigmond 1986-os művét, amely a fotófestmények közül talán az egyik legszebb darab. Bernát Andrástól az 1990-es évek elejének monokróm munkáiból mutatunk be néhányat, Erdélyi Gábortól pedig egy 1995-ös festményt állítunk ki. 

Kiállított művészek: Bernát András, Erdélyi Gábor, Hencze Tamás, Károlyi Zsigmond, Méhes László.

MODEM: 

A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ számára a kezdetektől fontos misszió a fiatal, pályakezdő művészek és kurátorok prezentálása és integrálása a magyar képzőművészeti szcénába. 2018 óta ez a törekvés újabb lendületet kapott a MODEM-díj formájában. Sok olyan kiállítás, program született a debreceni intézmény falain belül, ami kifejezetten a pályakezdőket veszi célba, az ő munkásságukat mutatja be. A MODEM-díj ennek a missziónak egy kiállítótéren túlnyúló törekvése. A díjat évente hirdeti meg az intézmény, egyszer művészek, majd kurátorok számára. Ez idén sincs másképp, 2023-ban a Debreceni Református Kollégium Múzeumának gyűjteménye adja majd a fiatal kurátorok pályázatának kiindulópontját. 

A képzőművészek számára meghirdetett MODEM-díjat eddig négy alkotó nyerte el:  

2018: Schuller Judit Flóra és Dobokay Máté

2022: Koltay Dorottya Szonja és Biró Dávid

A MODEM standjánál az ő műveikből látható válogatás.