Mesélj a kezeddel!

Beszélgetés Papp Gáborral és Hajdu Gáspárral virtuális bábszínházukról

Bircsák Eszter és Sipos Melinda

A Marionette Zoo egy Leap Motion technológián alapuló interaktív játék, ahol egy majom, egy T-­rex, egy polip, vagy egy madár virtuális bábját mozgatva történeteket mesélhetünk el négy különböző grafikus mesevilágban.
Bircsák Eszter és Sipos Melinda Papp Gábort és Hajdu Gáspárt legutóbbi munkájuk mellett arról kérdezte, hogy milyen ma interaktív művészeti installációk alkotóiként élni Magyarországon.

Papp Gábor a Műegyetemen és Göteborgban, a Chalmers Műszaki Egyetem Art & Technology szakán tanult. Itt kezdett el újfajta technológiákat használni művészeti projektjei megvalósítása során. Elsősorban szoftverekkel, programozással és valós idejű grafikák készítésével foglalkozik. Rendszerint csapatban dolgozik, az utóbbi másfél-két évben a leggyakrabban Hajdu Gáspárral együtt. A Marionette Zoo is kettejük kollaborációjának eredménye. Hajdu szakmáját tekintve építészmérnök, az építészet határterületei és a virtuális terek érdeklik, így a közös munkákban elsősorban a 3D terek és modellek készítésében veszi ki a részét.
Hajdu és Papp a Kitchen Budapestben ismerték meg egymást, ott kezdtek el együtt dolgozni. A KIBUba akkoriban különböző tudású ösztöndíjasokat vettek fel kisebb-­nagyobb időszakokra, hogy csapatokat alkotva egy-egy, leginkább a technológia és a művészet határán elhelyezkedő ötletet valósítsanak meg, majd önállósodva folytassák a kutatás­-fejlesztést.


CHROMOSONIA. A KIBU­ban az egyik közös projektjük az Ars Electronica Center interaktív homlokzatára készült Chromosonia projekt volt. A munka segítségével bárki ritmikus fénypontokká alakíthatta a saját zenei tartalmát, ha rákapcsolódott egy erre a célra fejlesztett szoftverre.

Miért és hogyan dolgoztok együtt?

Már a KIBU­ban elkezdtünk együtt dolgozni, a tudásunk, készségeink jól kiegészítik egymást, így mindkettőnknek megvan a maga jól körülhatárolt feladata egy-­egy projektben. Általában mi vagyunk az alapemberek, akik operatív szinten is összefogják a munkákat, de mindig vannak együttműködőtársaink: grafikusok, további programozók, vagy éppen táncosok, attól függően, hogy mit kíván meg az adott munka. A különböző időbeosztás és az eltérő munkafolyamatok néha nehézséget okoznak, és előfordul, főleg a határidő nélküli projektek esetében, hogy hónapokig eltart egy­egy rövidebbre tervezett folyamat. De ez is a kísérletezés és a tanulás része és az új emberekkel új tudást és sok új energiát is kapunk.


KOTO és KAORI

Milyen típusú projekteket csináltok? Vannak megrendelőitek is?

Körülbelül fele­-fele arányban vannak saját kezdeményezésű, elsősorban kísérletező, vagy fejlesztői program részeként futó projektjeink és megrendeléseink. Az utóbbiak főleg külföldiek, és főként a sporteseményekre, autóipari megrendelőkre szakosodott reklámügynökségi munkák, de már hazai partnereink is vannak.
Mindkettő esetében egyébként az közös, hogy nem kell feltétlenül sem a felkérésnél, sem a kivitelezésnél jelen lenned: az egész online is működik, a megkereséstől a fejlesztési szakaszon át a munka leadásáig. A határidők és munka felosztása az persze másképp és más szervezettséggel zajlik, de elérhető vagy személyi jelenlét nélkül, és ez nagyon jó.
Alapvetően az a célunk a projektekben, hogy vizuális, grafikai eredményeket érjünk el az új technológiákkal, vagyis interaktív installációkat, webalapú, vagy éppen valós idejű, generatív munkákat készítsünk. Inkább a szoftverfejlesztés terén tevékenykedünk, kevésbé vagyunk hardveresek.
Az utóbbi időben sokat dolgozunk táncosokkal. Ez nagyon izgalmas terület, hiszen a táncos teste és mozdulatai jelentik a bejövő információt számunkra, ezekre kell a saját eszköztárunkkal, sokszor valós időben, spontán reagálnunk.


Valencia James és az Al_am. Forrás: http://mndl.hu/2013-04-30-ai_am.html

Hogyan tudjátok a szakmán belüli újdonságokat és a fejlesztések legújabb megjelenési felületeit követni?

Azok a programnyelvek és szakmai közegek, amiket használunk és amiknek részei vagyunk, mint pl. a live coding vagy a fluxus, viszonylag kis közösségek, alig pár száz taguk van, és nagyjából ugyanazokat a platformokat használják évek óta a projektek megosztására, vagy egy­-egy probléma felvetésére. Ezek elég aktív és egymást segítő nemzetközi közösségek.
A LEAP motion technológiával végzett munkánk is egy hasonló közegben zajlott: jelentkeztünk portfolióval, hogy szeretnénk kísérletezni, fejleszteni az ún. developer programba. Ez a publikus megjelenés előtti időszak, amit sok szoftver­ és hardverfejelsztő cég alkalmaz: tesztel, együtt fejleszt, külsős fejlesztőkkel módosít. Ennek köszönhetően már az árusítás előtt fél évvel hozzájutottunk az eszközhöz, ötleteltünk, videókat és kísérleti munkákat küldtünk a cégnek és virtuális beszélgetéseket folytattunk más fejlesztőkkel. Nagyon izgalmas és egyben inspiráló munka, hiszen egyszerre tanultunk rengeteget, ugyanakkor dolgoztunk is a leendő eszközön.

Mesélnétek a Marionette Zoo­ról?

A projektben számunkra az volt az egyik legizgalmasabb, hogy kifejezetten erre az eszközre fejlesztettük, és már azelőtt elkezdtünk rajta ötletelni mielőtt kézbe kaptuk volna magát az eszközt. 2013 tavaszán kezdtük, eredetileg a Pepper Art Projects egyik bemutatójára készült.


MARIONETTE ZOO

Az egész egy LEAP Motion nevű technológián alapszik, ami az emberi kezet, annak mozdulatait leginkább követni képes eszköz a legutóbbi fejlesztések közül. A kezdetektől azon gondolkodtunk, hogy mi az a téma, műfaj, ahol a kéz mozdulatainak kiemelt jelentősége van, így jutottunk el a marionett figurákhoz és bábszínházhoz.
Ez tulajdonképpen egy mesélőprogram, ahol egy ember két kézzel, vagy két ember egy­-egy kézzel képes mesélni a mozdulataival. Van négy állatfigura (madár, polip, majom, T-­rex) és négy különböző háttér (erdő, óceán, vulkán és dzsungel), ezekből lehet választani és saját történeteket alkotni.
A technológiában az volt a legnagyobb kihívás, hogy egyszerre kellett a fizikai szimulációval ­ vagyis a rángatás mozdulatának szimulációjával ­ és a felhasználói élménnyel foglalkoznunk (a levegőben mozogsz és nincs taktilis visszajelzés). A végeredmény egy kifinomult, poétikus és különleges elbeszélésmódot tett lehetővé.
Nemrég mutattuk be. A fejlesztő cég nagyon kedvelte és be is emelte a népszerűsítő videójába, ugyanakkor szeretnénk itthon is, éles helyzetekben tesztelni, ahogy ezt tesszük is egy most készülő táncelőadásban, Góbi Rita Társulatával. A Sziluett Cinema­ bemutatója 2014. május 28­-án, a Budapest Bábszínházban.


Sziluett Cinema trailer
 

A Marionette Zoo alkotói:
Botond Gábor Barna - programozás
Hajdu Gáspár - 3D design
Kristóf Krisztián - UI design
Lakos Tamás - grafika
Marquetant Tamás - hang
Papp Gábor - programozás

Trailer-videó: Csík­Kovács Zoltán
Teaser-animáció: Bárány Dániel 

Pepper Art Projects