Artmagazin 77. – BORSOS LŐRINC: JELENTÉKTELEN / NONENTITY – Videóinterjú

Tavaly, felismervén, hogy az Artmagazin Online-on olvasható nyomtatott Artmagazin tartalmak között mennyi mindent lenne érdemes újra ajánlanunk, elkezdtük a szerdánként megjelenő HETI ARCHÍV rovatot. Itt az Artmagazin szerkesztőségének tagjai ajánlanak régebbi tartalmakat a magazin elmúlt éveinek cikkeiből. A Trafó Galéria online műteremlátogatás-sorozatában ezen a héten csütörtökön 21 órától Borsos Jánossal és Lőrinc Lillával, azaz a Borsos Lőrinc művészpárossal Nemes Z. Márió beszélget. A beszélgetés kapcsán most egy korábbi, a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben rendezett Borsos Lőrinc egyéni show kapcsán készített Artmagazin-videóinterjút ajánlunk újranézésre.

ARTMAGAZIN 77. – BORSOS LŐRINC: JELENTÉKTELEN / NONENTITY from artmagazin.hu on Vimeo.

BORSOS LŐRINC: JELENTÉKTELEN / NONENTITY
Kortárs Művészeti Intézet Dunaújváros
2016. szeptember 16. - október 8.

Interjú, szerkesztés: Mucsi Mesi
Kamera, vágás: Bognár Benedek
Zene: Mike Nylons

Külön köszönet: Csákány István

Borsos Lőrinc egy fiktív alkotó, akit Borsos János és Lőrinc Lilla képzőművészek hívtak életre 2008-ban. Székesfehérváron él és Budapesten dolgozik. A Kortárs Művészeti Intézet tereire értelmezett helyspecifikus installációja kizárólag új munkákból épül fel, melyeket az általa használt „sötét anyag” vizsgálatára hoz létre. Megkísérli a magasfényű fekete zománcfestéket funkciója és tulajdonságai mentén – és azok ellenére – szóra bírni, majd pedig háttérként, vágólapként kiteríteni, hogy segítségével az emberi szenvedéstörténet régmúlt és aktuális eseményeit kapcsolatba hozza egymással. A folyamat elindításának esetlegességét minimális gesztusok jelzik, és mechanikus installációk gerjesztik tovább. A kísérlet során a racionalitásra törekvő kontroll helyett az elengedés gyakorolása történik. A kiállítás elemei az ornamentikává redukált festői közlésen túl, a funkciójuktól megfosztott, vagy működésükben túlhajtott közönséges tárgyak – vagy éppen halott élőlények. Semmiségek, együtt viszont összefüggő történetet sejtetnek.

„Isten láttat dolgokat, ha csak a nemlétezés fekete háttere előtt is”*

Katasztrófák és tragédiák hatására az egyén nézőpontja a látható világ mögötti homályzónán túlra, a végső horizontra terelődik. Az örök abszurd birodalmába, mely az elmúlás által meglyuggatott valóságszövet mögött rejtőzik. Itt nem hatnak a fizika törvényei, ez a külső sötétség (világosság), melynek tükrében az általunk ismert létezés csupán átsuhanó árny. Egy pöccintéssel elindított részecske kísérlet, mely idővel univerzum méretű káosszá hízott, hogy egy következő szempillantásban önmagába hulljon vissza.** Talán zárójelbe kerül, de lehet, hogy megérkezik végre.

„Nézni a nézés kedvéért: nem más ez, mint belefeledkezni a céltalanságba. Az ember magára marad; s miközben minden ritkulni kezd körülötte, önnön lénye jelenik meg vele szemben, az elmúlástól, a semmitől fenyegetve. Nem áll messze ez a teremtés visszavonásától. Pedig egy új teremtés reménye volt a kezdet.” ***

A művész az esélytelenek nyugalmát keresi.

*God will make man see things, if it is only against the black background of nonentity.” /G. K. Chesterton, Introduction to the Book of Job (Előszó a Jób könyvéhez)/
** Kiemelendő a Pöccintő felelőssége a pöccintés aktusáért, mely során a láthatatlanból a láthatóba, egyesszámból többesszámba kívánkozott. Mely esemény során valamiféle bántó gondolata támadhatott, hogy gyászos keretbe foglalta a létrejött képet. Az ilyen módon csorbult teremtést pedig úgy tűnik sem növény, sem állat, sem ember, de még maga a Teremtő sem javíthatja ki. Még akkor sem, ha a Teremtő, a saját maga által előidézett kínt és káoszt elszenvedi, sőt abba bele is pusztul. Úgy tűnik, hogy még az Isten halála is csak szemmel-nem-látható nyomokat eredményezhet az emberiség lelkén és a teremtett világ kietlen pusztáin. De az is lehet, hogy a bújócska csupán lényének elidegeníthetetlen része, hogy találni is lehessen a rettenetes sorok közt való olvasásban. (BL)
*** Földényi F. László: A festészet éjszakai oldala 105.o.


(Szöveg: BORSOS LŐRINC: JELENTÉKTELEN / NONENTITY – sajtóanyag)

full_004764.png
ELSŐ KÉZBŐL: Bak Imre: Aktuális, időtlen – Egy életmű rétegei

Bak Imre és az egész Artmagazin szerkesztőség ellátogatott Paksra a művész életművét Fehér Dávid válogatásában áttekintő bemutatóra. A kiállításban Imre mintegy két órán keresztül kalauzolt minket. Első kézből hallottunk tőle elődökről, külföldi tapasztalatokról, Hamvas Béláról, élet-műről, korszakhatárokról, térillúzióról, szakma és művészet viszonyáról.