Az Artmagazinnál fontosnak tartjuk, hogy habár napjaink új cikkek írásával és gondozásával, új lapszámok összeállításával telnek, mégse feledkezzünk meg korábbi tartalmainkról – főleg, hogyha azoknak ma ugyanúgy van aktualitásuk. Éppen azért, hogy az általunk kedvelt, szeretett, sokszor forgatott Artmagazin-cikkek ne merüljenek feledésbe, néhány éve elkezdtük az Artmagazin Online HETI ARCHÍV rovatát, ami idén HAVI ARCHÍV-vá alakult.

Íme a hetedik HAVI ARCHÍV, csupa áprilisi történéshez és kiállításhoz kapcsolódó olvasnivalóval:

Április nyolcadikán a Freeszfe Egyesület szervezésében Földényi F. László a mozi születéséről tart előadást, amely azon az 1800-as években megjelenő társadalmi igényeket fogja bemutatni, amelyek elvezettek először a fotográfia, majd a film megjelenéséhez. Földényi fotográfiához kapcsolódó viszonya előkerül Nagy Edina 2015-ös cikkében, amely a Birkás Ákos életművét járta körül.

Sághy Marianne az Artmagazin 86. lapszámában írt az azóta legendássá vált, a hollandiai ’s-Hertogenboschban megrendezett Hieronymus Bosch-tárlatról, amely az alkotó életművének egészét igyekezte bemutatni. Április kilencedikétől a budapesti közönség is találkozhat a németalföldi mester munkáival, hiszen a Szépművészeti Múzeumban nyílik tárlat Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa címmel, amely egy eddig Közép-Európában sosem látott kiállítási anyagot sorakoztat fel. 

Április 11-én, hétfőn Reigl Judit papíralapú műveiből nyílik kiállítás a budapesti galériák térképén viszonylag új szereplő, a Longtermhandstand tereiben. Az Artmagazin hasábjain Reigl Juditra emlékezve a Corvina Kiadó gondozásában megjelent, Csillapíthatatlanul szomjazzák a végtelent című könyvből közöltünk részleteket – a kötetet Gát János, a művész barátja, galériása, az utóbbi években kiállításainak szervezője állította össze beszélgetéseik alapján.

Április 12-én nyílik a November Galéria legújabb kiállítása, amely a háború előtti hazai festészet kiemelkedő alakja, Járitz Józsa korai munkáiból válogat. Az Artmagazinban mi is foglalkoztunk a festőnő életművével, egy korábbi lapszámunkban Drienyovszki Zsófia tett kísérletet arra, hogy rekonstruálja három festőnő – Járitz Józsa, Basch Edit és Amrita Sher-Gil pályáját – a barátságot ápoló művészek levelezései és naplói segítségével.

Már csak április 17-ig tekinthető meg Baksa-Soós János kiállítása, az „Ezek gyerekmunkák voltak...” az OMA-ban (Ordinary Music Archives). Január Herceg, azaz Baksa-Soós János mindig szertartásosan búcsúzott az elmúlt korszakaitól. A kiállítás is ekképp tesz: maga az alkotó tekint vissza egykori önmagára, a 80-as évektől visszafelé. Köztük például arra az időszakra, amikor a magyar underground zenekar, a Kex énekese volt. Az Artmagazin 119-es, kifejezetten a 80-as évekre koncentráló különszámában Szabó Eszter Ágnes írt a művészről.

Szintén áprilisban zár az Einspach Fine Art & Photography Szilárdi Béla-kiállítása. Az április 20-ig látogatható Csomópontok című kiállításon a művész utóbbi hónapokban készült festményei szerepelnek. Az Artmagazin 122. lapszámában Egyed Nóra értekezik a művész munkásságáról, egészen pontosan azokról az alkotásokról, amelyeket a németországi Nietzsche-Hausban állítottak ki. „Valahol természetes, hogy a Nietzsche életművét különösen intenzív szenvedéllyel tanulmányozó Szilárdi Béla festményei utat találtak ide. Szilárdi kacskaringós művészi pályáján most épp kékben úszó nietzscheánus ciklusánál tart.”

Április huszadikáig látható a Horizont Galériában Fridvalszki Márk Work 21–22 című kiállítása. A művésszel több ízben foglalkozott az elmúlt években az Artmagazin, a mostani, posztmodern utópiákkal foglalkozó ciklusa előtti munkáiról Sirbik Attila írt 2017-ben összefoglaló jellegű esszét. “A legnagyobb paradoxon az, hogy a harci gépek esetében a hiba kiküszöbölésének végtelenített hajszolása az ember saját pusztulásának ágyaz meg.” 

Nemrég startolt Andreas Fogarasi Skin Calendar: A város bőre című egyénije a Budapest Galériában, s május 22-ig tekinthető meg. A kiállításon a már jól ismert munkák mellett új alkotások is láthatók, például olyan „épületportrék”, amelyek különféle (építő)anyagok egymásra rétegzésével mesélnek múltról és jelenről. A művész egy korábbi kiállításával, amely a Vintage Galériában volt látható 2018 őszén, foglalkoztunk már az Artmagazin hasábjain. Lépold Zsanett írásában többek között olyan, a művész alkotásmódját és témáit meghatározó kulcsszavak is szóba kerülnek, amelyek megjelennek a Budapest galériabeli kiállításon is – mint például a kultúra, a nemzeti identitás és a kulturális örökség.