A világ legdrágább festménye

Picasso-szenzáció

Miközben a hazai médiát a görög válság és a Dow Jones zuhanása tartotta izgalomban, a tengerentúlon a műkereskedelem ismét csúcsokat döntött. Az aukciósházak óriási szerencséjére egy-két nappal a New York-i tőzsdepánik előtt került sor a szokásos tavaszi modern és impresszionista árverésekre. A hatás elsöprő, a februári Giacometti-szobor nem sokat időzött a legdrágább műalkotások listájának az élén, mert egy Picasso 106,5 millióval máris letaszította. Kérdés, hogy a 2010-es műkereskedelmi konjunktúra folytatódhat-e a hét második felében tapasztalható aggasztó gazdasági jelek után.

 


Pablo Picasso: Akt, zöld levelek és egy portrészobor, 1932, olaj, vászon, 162×130 cm, magángyűjtemény
A Christie's 2010. május 4-ei árverésén elkelt festmény minden idők legdrágább műalkotása, 106,5 milliós árával. Persze csak ha nem vesszük figyelembe az inflációt és a magán eladásokat.


Pablo Picasso visszatért a csúcsra: kedd este a New York-i Christie's árverésén erotikus kisugárzású, 1932-es remekműve 106,5 millió dollárért kelt el. Az Akt, zöld levelek és egy portrészobor című dekoratív festmény ezzel minden idők legdrágább (aukción értékesített) műtárgya lett, éppen hogy megelőzve Giacomettit és egy korábbi Picassót. A vastag, rajzos kontúrok közé zárt homogén színmezők és a karikatúra-szerű torzítások az érett Picasso jellegzetes stílusjegyei. Az előtérben alvó, fehér nőalak modellje a spanyol festő aktuális szerelme, Marie-Thérèse Walter. Mögötte kék függöny, kígyózó szobanövény és egy klasszikus oszlopon nyugvó szoborportré.

Az eset nem töltötte el maradéktalan örömmel – a rekordleütéseknek rendszerint örülő – szaksajtót. Blake Gopnik így fanyalgott a Washington Post hasábjain: „A vásárló nem egy örök életű remekművet vett. A milliók magának az árcédulának szóltak és az ezzel járó ismertségnek. (…) Vagy nem érdekes, hogy milyen hirtelen véget ért a licitálás, amint túlléptek a korábbi (2004-es), 104 millió dolláros Picasso-rekordon? Mintha az aukciós teremben valójában a rekord tulajdonjogáért folyt volna a harc. (…) Az egyetemes művészettörténeti jelentőség tekintetében egy 1932-ből való Picasso sem mérkőzhet a húsz évvel korábbi, úttörő, kubista alkotásokkal. (…) Ha nem lenne ez a festmény, bizony nem kéne kitalálni! (…) A kép legjellegzetesebb tulajdonsága a nagy méret és a világos színek, ezek dekoratőri és nem művészettörténeti jegyek. A festményre aggatható legjobb jelzők unalmasak, Picassóra nem jellemzők: 'ízléses', 'bájos', 'csinos'.

A New York Times kritikusa se vélekedett másképp: „Az Akt, zöld levelek és egy portrészobor, akárcsak ennek a korszaknak más alkotásai, régimódi és súlytalan, ez hétköznapi művészet. Ragaszkodnak az ismert örömforrásokhoz, betartják a régi szabályokat, a művész az úr a téma felett, a férfi a nő felett, aki csak egy tárgy, rózsaszín hurka, lehunyt szemekkel.

A rekorder Picasso egy 27 tételből álló külön műtárgycsoportból került elő, amit az '50-es és '60-as évek jó szemű Los Angeles-i műgyűjtője, Sidney F. Brody halmozott egykor fel. Csak ez a blokk 224 millió dolláros forgalmat jelentett a Christie's számára, de a többi kalapács alá kerülő művel együtt végül 335 millió felett zárult az este. A sikerből kivette a részét pár Brody-féle kisebb Picasso-festmény és néhány Giacometti-szobor is. A nagy rivális, a Sotheby's másnapi aukciója szintén optimizmusra adott okot. Bár szenzációs leütés nem történt, az árverés összforgalma így is kis híján 200 millió dollárra rúgott.

Szerző: R. G.