Artmagazin
artmag_141_cover_2.jpg

Artmagazin 141

Címlapunkon a modernistákat, közülük is leginkább Le Corbusiert inspiráló naiv festő, André Bauchant egyik képe. Bauchant kertész volt, festeni csak idősebb korában, első világháborús frontszolgálata után kezdett, például hatalmas virágcsokrokat, mellettük kicsi emberekkel. Talán pont a háború ébresztette rá a helyes arányokra…

Cikkünk rajta kívül más inspirációs forrásokat is felsorol, például a Tabán egymáshoz tapadó házai által képződött organikus városszerkezetet, ami 1910-es budapesti útja során tetszett meg Le Corbusier-nek – aki már a múlt század elején is azt kereste, hogyan lehetne visszatérni valami természetközelibb állapotba, ökologikusabb rendszerbe, mint ami felé az európai civilizáció halad. Vive Le Corbusier!

Az ősi civilizációk szent helyei iránti érdeklődés és természetrajongása vezette Csontváry Kosztka Tivadart is, amikor Afrikába hajózott, a Libanoni-hegység európai utazók által is gyakran látogatott cédrusligetébe, hogy ott válasszon ki magának egy fát, ami alteregója lehet. Azóta a libanoni cédrus magyar totemmé lett. Szerzőnket a covid teremtette helyzet, a több hetes bezártság késztette arra a virtuális utazásra, ami egyben nagyon is konkrét, valóságos eredménnyel járó nyomozás is volt. A szenzáció, hogy kiderült, hol állt, mennyire volt magányos a festmény modelljéül szolgáló valódi cédrus.

Egyszer, kb. száz éve már volt olyan terv, hogy egymás mellett kellene kiállítani Csontváryt és a magyar művészet másik nagy magányosát, Gulácsy Lajost. Ami akkor nem valósult meg, most majdnem: a Szépművészeti Múzeumban ugyanakkor lehet Csontváryt nézni, mint amikor a Nemzeti Galériában Gulácsyt. Összehasonlítható kettejük ambíciója is: miközben Csontváry máig alig kezelhető méretű vásznakra festi meg a Nap útját, addig Gulácsy három részre vágja szét egyik legszebb képét, a Rococo Concertót (és születik meg így az Ópiumszívó álma és a Rózsalovag), mert hozzá nem illik a nagy lépték, ő az intim történéseket és káprázatokat akarja megragadni. Róla átfogó igényű esszét közlünk, méghozzá annak a művészettörténésznek a tollából, aki még találkozott Gulácsy egyik legbensőségesebb barátjával, és aki a barát, az író Keleti Artúr útmutatásai alapján kezdhetett neki az életmű újrafelfedezésének. A Nemzeti Galéria kiállításához készült katalógus új kutatások eredményeit is közzétevő tanulmányait mi ezzel a nagylélegzetű, káprázatos írással egészítjük ki.

Régi adósságot is törlesztünk: a nemrég elhunyt Molnár Sándor festészetéről közlünk elemzést, bevezetve az olvasót egy olyan életműbe, ami a fenti művészekhez hasonlóan valami más dimenziót nyit meg az alkotó és a néző számára. Avagy a festés, mint jóga.

Gyűjtéstörténeti sorozatunk és a hozzá kapcsolható cikk, amely egy néprajzi tárgy sorsát írja le, ugyancsak olyanok közé vezet, akik számára nem csupán a legmagasabb presztízsű tárgyak, hanem a névtelen művészek keze nyoma is érdekes.

A Budapest közterein egyre-másra felbukkanó kis méretű szobrok kapcsán régi szerzőnknek, Boros Gézának van néhány szava, a nemrég megjelent Erdély-könyvről pedig Cserna Endre írt, úgy is, mint annak a generációnak a tagja, aki már sem Erdély Miklóst nem ismerhette, sem műveit nem láthatja (egy-két kivételtől eltekintve). Hogy az életmű mostoha sorsának mi lehet az oka, arra egyelőre barokk freskókat bemutató sorozatunk legszebb illusztrációjának, az Éjszaka allegóriájának köpenye borul. 

/Topor Tünde/


TARTALOM:

ARTANZIX
Fény-tér a Hold utcában
Szerelem, száguldás
Történelem, túra, kilátások
4

INSPIRÁCIÓTÖRTÉNET
Váraljai Anna: Le Corbusier virágcsokra
6

KUTATÁS
Rieder Gábor: A magányos cédrus és libanoni barátai.
Az ikonikus Csontváry-festmény modelljének megtalálása
14

ESSZÉ
Szabadi Judit: Gulácsy Lajos
„Szent, tiszta művész, Giotto jó utóda”
30

TANULMÁNY
Hornyik Sándor: Festői utazás a valóság mélyére és még azon is túl
50

TÁRGYTÖRTÉNET
Szűcs Alexandra: Egy bokály útja
58

GYŰJTÉSTÖRTÉNET
Molnos Péter: Kereskedők, gyűjtők és nepperek az újjáéledő magyar műkereskedelemben II.
62

BAROKK FRESKÓ
Jernyei Kiss János: Isteni világosság.
Barokk freskók VII. Szombathely
68

KÖZTÉR
Boros Géza: Városkozmetika
74

GUTENBERG-GALAXIS
Cserna Endre: Létezett-e valaha Erdély Miklós?
Kőhalmi Péter: Erdély Miklós
76

ARTANZIX
Fáy Miklós
78

ARTMAGAZIN ONLINE
Stúdiótörténetek: az Artmagazin Online új interjúsorozata
80