Artmagazin 15
Jöjjön Szentendrére! - Nyolcvan nyár a régi művésztelepen
1926 júniusa különös nyári rajzást indított be Szentendrén - a festőkét. Akkor alakult ugyanis a (régi) művésztelep, s vert tábort nyolc fiatal, idealizmussal teli festő, név szerint: Bánáti Sverák József, Bánovszky Miklós, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Onódi Béla, Paizs-Goebel Jenő, Pándy Lajos, Rozgonyi László, annak reményében, hogy ebben a régies állapotában megrekedt, megőrződött, festői motívumokban tagadhatatlanul gazdag, változatosan szép környezetben fekvő (hegy-víz-síkság együtt) kisvárosban boldogulni fog.
„Ragyogó magyar sikerek krónikája” - Az 1906-os milánói világkiállítás magyar pavilonja, avagy ember tervez, Isten végez
A 19. század végén az európai kiállításokon elért egyre kiemelkedőbb magyar sikersorozat állomásait az 1873-as bécsi, az 1889-es és az 1900-es párizsi kiállítások jelentik. Az ország világkiállításokon való szereplésének módja együtt alakult a nemzeti függetlenség kivívásával, a kiállítók főleg az osztrák bemutatótól igyekeztek minden alkalommal hangsúlyosan elválasztani a magyar anyagot. A világkiállításon való részvétel minden ország számára fontos nemzeti reprezentációs célt szolgált, valamint lehetőséget adott az árucikkei és ipari termékei iránti figyelem felkeltésére. A világkiállítás koncepciója a nemzeti versengés és az európai fejlődés eszméjének jegyében fogant.
„Rendezni végre…” - Közös tér - Az etnikai kisebbség és a kulturális identitás kérdése a Kárpát-medence művészetében (Ernst Múzeum 2006. május 10 június 21)
Az a művészet, amely tartósan belehelyezkedik saját, úgymond kisebbségiségébe, etnikai mivoltában sérülékennyé válhat és kiszolgáltatottá. A művészetnek akár a hagyományos terminológiákkal nézzük, akár az intermediális korszakra jellemzőkkel, nem lehet specialitása egyik művészeten, esztétikán kívüli kategória sem.
Egy kortárs grófnő a Dunán
Lehet, hogy az én hibám, de a Habsburgokról elsőre kosztümös filmek, másodikra Habsburg Ottó tekintélyes figurája ugrik be, épp ezért nagyon kíváncsi voltam Francesca von Habsburgra, aki amúgy Thyssen-Bornemisza lánynak született. Az Artmagazin 2005/4. számában írtunk az általa létrehozott TB-A21 alapítványról, amely kortárs és erősen médiaművészeti gyűjteményét Bécsben tette látogathatóvá. Most a Küba projekt miatt járt Magyarországon, a Dunán több ezer kilométert utazó Negrelli uszályt kísérve. A Negrellin Kutlug Ataman 40 képernyős projektje.