„Rendezni végre…” - Közös tér - Az etnikai kisebbség és a kulturális identitás kérdése a Kárpát-medence művészetében (Ernst Múzeum 2006. május 10 ­ június 21)

Hudra Klára

Az a művészet, amely tartósan belehelyezkedik saját, úgymond kisebbségiségébe, etnikai mivoltában sérülékennyé válhat és kiszolgáltatottá. A művészetnek akár a hagyományos terminológiákkal nézzük, akár az intermediális korszakra jellemzőkkel, nem lehet specialitása egyik művészeten, esztétikán kívüli kategória sem.

El-Hassan Róza: I am overpopulation, 2000, T-shirt

Egyszerűsítve, miként etnikailag hátrányos műalkotásról sem beszélünk, úgy kell újragondolni a kortárs, a múlt századi képzőművészetről, avagy éppen építőművészetről miként jellemezhető, írható le származására, lakhelyére, alkotója hovatartozására tekintettel, a művészeti kánont is megreformálva, de nem feltétlenül insert billentyűvel felülírva azt. Ez a kiállítás a kérdések kiállítása ­ egyetérthetünk számos értékelőjével. Magunk részéről kiegészítve: üdvözlendően. A kérdések és a művészettörténészi lecke föl van adva, s az, hogy nem egy világhírű művészeti alapítvány menedzseli tükörbenézésünket, törődik művészeti reflexióinkkal ­ mint ez az elején említett Kutlig Atamannal megtörtént –, sebaj, a kihívásokkal magunk is elbánunk, ha másért nem, hogy rendezhessük végre…

2006/3. 40-41. o.