Artmagazin 56
Honnan szereztek az 1919-es május elseje utcai dekorációjához több kilométernyi vörös vásznat? „Újpesttől Promontorig minden vörösben ússzon” – hangzott el áprilisban az utasítás, és tényleg, a nagyvonalú anyaghasználat rögtön feltűnik első cikkünk akkori fotóit nézegetve. (Egyébként a katonaságtól jött a segítség, tőlük kapott a dekorálással megbízott építészművész csapat hatalmas mennyiségű „papírvásznat”.) Gömb, gúla, henger, obeliszk, hatalmas gipszfejek és a kalapácsos ember – nem lehetett rossz érzés pár hét alatt modern formákat ekkora méretekben megvalósulni látni. (Az főleg érdekes, hogy a dekoráció megálmodója a Nyugat-címlapok tervezőjeként ismert Falus Elek volt.) Az már más kérdés, milyen lenne egy ilyen városban élni, ha esetleg állandósulhatott volna a sok letisztult mértani alakzat. Ha nem a kulisszakészítésbe, hanem más jellegű folyamatokba akarunk belelátni, akkor itt van például a címlapsztori, ami a Szépművészeti Múzeum világszép Bronzinójáról szól. Belőle eddig nem sokat élvezhettünk régebben a bebarnult lakk, aztán pedig az évekig tartó restaurálás miatt. De nemsokára kikerül a falra, és akkor lehet majd elé zarándokolni, Vécsey Axel cikkétől már eleve elgyengülve. Zarándokolni egyébként máshová is lehet, Zágrábba kortárs kiállítóhelyet nézni, vagy Szabadkára például, ahová kiállítás és színház miatt is megéri, a szintén világhíres építészeti emlékek- ről, a Jakab Dezső–Komor Marcell-féle mézeskalács-szecesszióról már nem is beszélve. És ha már mézeskalács: megemlékezünk a Grimm testvérek évfordulójáról is, és ennek kapcsán meseillusztrációkról, a Disney rajzfilmekbe szivárgó európai művészeti előképekről olvashatnak. Cikkeink között megint van mozdulatművészet és designtörténet is, ha David Bowie-t tulajdonképpen saját tervezésű designjelenségként értelmezzük. Egyébként meg Thorma János is elég jól nézett ki, életmű-kiállítását érdemes Artmagazinnal a kézben végigjárni a Nemzeti Galériában, ahová amúgy is menniük kell, ha még akarják ebben az állapotában látni. Jó, azért még van egy-két évük, de hogy azután mi lesz belőle, és a tervek mai állása szerint a képzőművészeti gyűjtemények honnan hová fognak vándorolni (különös tekintettel a szárnyasoltárokra), azt egy nagyon szép, madaras ábra segítségével próbáltuk meg átláthatóvá tenni. Hátsó borítónkon pedig szintén egy különleges madarat láthatnak, egy neuropop aranyfácánt. Forgassák tehát jó szívvel ezt a számot is!
Topor Tünde
4 Artanzix
6 Rieder Gábor: múzeumnegyed újratöltve
8 Révész Emese: A MÚLTAT VÉGKÉPP ELTÖRÖLNI...
– A Tanácsköztársaság május elsejei ünnepségének dekorációi
14 P. Szűcs Julianna: Szép ember volt... – Thorma János a Nemzeti Galériában
18 irány szabadka!
18 Fáy Miklós: minden határon Túl
24 A. Kovács Ágnes, Topor Tünde: NEM MŰGYŰJTŐNEK, HANEM MŰBARÁTNAK TARTOM MAGAM – Dr. Gáspár Ferenc
28 Szikra Renáta, Kis Veronika Edit: Testvértörténet
34 Kovács Réka: Vagánygyűjtemény
38 Balázs Kata: Elena Vedres – Egy táncos Vedres Márk Firenzéjéből
42 Mélyi József: David Bowie is – Ziggy és a kortárs design
44 Vécsey Axel: Vénusz újjászületése
52 Szikra Renáta: Doppelgänger
56 Winkler Nóra: textilparádé
58 Sághy Marianne: pazar torzó
62 Rieder Gábor: barokk kályha, vörös csillag
Színes istenek
Mindig is tudtuk – az antik szerzők művei és a 19. századi ásatásokkor talált felületi festékmaradványok alapján –, hogy az ókori görög és római épületek, illetve szobrok színesek voltak. de ennyire? – merül fel a kérdés a bécsi Kunsthistorisches Museum Bunte Götter (Színes istenek) című kiállítása láttán.
Pollen a kiállítótérben
A MoMA-ba megérkezett a tavasz! A második emeleti átrium ragyogó, irizáló sárga derengése Wolfgang Laib eddigi legnagyobb, közel 6x7 méteres virágpor szőnyege.
Minden határon túl
Rögtön mondanám is, amit a piros maszkkal takart érdekérvényesítő az új címerről való tárgyaláson: apád faszát. Sajnálom.
Sokszor emlegetik az atyai hímtagot a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház előadásában: valahányszor azt mondják, hogy határon túli. Ilyenkor aztán gondosan helyesbítenek: külhoni. De csak hogy legközelebb újra elkövessék ugyanazt a hibát, jelezzék, hogy ti kívül vagytok, mi meg belül. Szevasztok. Szeretnétek olyanok lenni, mint mi, de soha nem fog sikerülni.
Testvértörténet
Tudtad-e, nyájas olvasó, hogy a mesék milyen mélyen beivódnak a kedves kis gyermeki lélekbe? Olyannyira, hogy a Baader–Meinhof csoportból Andreas Baader a Hänsel bácsi, Gudrun Ensslin pedig a Gréti néni álnevet használta, amikor egyszer Ulrike Meinhofnál húzták meg magukat, és Ulrike gyerekeinek be kellett mutatkozniuk.
Múzeumnegyed újratöltve
2013. február végén Baán László miniszteri biztos és múzeumigazgató ismertette legfrissebb koncepcióit a pesti múzeumnegyedről. Az új múzeumok helykeresése még zajlik a Városligetben, akárcsak szakmai vágyaik listába szedése, de bizonyos alapegységek már tisztázódtak.