Egy barokk kastély felújított alagsorába lemenve egy ritkán lakott délnyugat-magyarországi falu közepén fiatal művész aktuális kiállításával találkozunk: a perzselő nyári nap és a pince természetes hűse közötti ellentét feszült hangulatot teremt Agg Lili installációihoz.

Agg műveinek gyakori kiindulópontja egy-egy utalás valamilyen képre. Korábban az irodalomból, művészettörténetből, biológiából vagy emlékeiből felidézett, talált képek voltak a referenciái. Ebben az esetben a Kelet-szibériai-tengeren a Jeannette-sziget feletti homályos terület keltette fel az érdeklődését a Google Earth térképén. Ez a fekete folt, ami ideális táptalaj a különböző összeesküvés-elméleteknek, egy digitális adathiba eredménye – az egyik legnagyobb online platform világkép-közvetítésben játszott szerepére irányítja a figyelmet.

Ez a hiba inspirálta Agg Lilit, hogy elképzeljen egy utópisztikus helyet, és installációsorozatban bontsa ki. Az Egy sziget lehetősége a nézővel szemben áll a földön. A nap meleg, sárga, szinte arany színei kontrasztosak a festmény és a tartószerkezet sarkvidéki fémes kék színeivel. Ezen uralkodó színek felett halvány rózsaszínű, törékeny emberi kezek nyúlnak az ég felé.

A képzelt sziget mögött látható a mennyezetről függő, perforált cikcakktöredék, az Anómia című mű. Az anómia a szociológiában és közgazdaságtanban használt szakszó, jelentése „szabványok és értékek lebomlásából eredő társadalmi instabilitás” vagy „cél vagy ideálok hiányából fakadó személyes nyugtalanság, elidegenedés és bizonytalanság”.

Továbblépve a 3D nyomtatott kezek – Béklyó – próbálnak meg elérni valamit a jelenlegi társadalmi struktúra és a közös értékek problematikájára, valamint a régi, jól bevált rendszerek megváltoztatásának nehézségére, az ezzel kapcsolatos tehetetlenségre utaló metaforaként. Ez az elérendő valami talán az utolsó, aranysárga festmény, az Olvadó utópiák, ami még mélyebbre visz bennünket a gondolatainkban, a jövőbeli lehetőségeink és (legalább ideiglenes) utópiák létrehozása felé. 

A kiállítás megnyitójaként és hogy az az installáció szónikus kiterjesztést is kaphasson, Agg Lili The Stanley Maneuver kortárs zenei producert kérte fel. A koncert személyes értelmezést adott, és utat nyitott a műalkotások elmélyült befogadásához. Az elektronikus zene széles skálája nyugalmat és békét teremtett, de olykor, valamely hirtelen digitális zaj hatására, a hallgató úgy érezhette, mintha a legintimebb pillanatait rögzítő drónok repkednének a feje fölött.

Az ajánlót Kókai Zsófia angol nyelven, Louisa Elderton és Klaus Speidel The Art of Art Writing – From art criticism to creative writing (and back) kurzusán írta az Erste Stiftung, az Igor Zabel Foundation és a tranzit.cz, tranzit.hu, tranzit.ro, tranzit.sk ösztöndíjasaként a salzburgi Summer Academy keretein belül.