HAVI ARCHÍV – November

Az Artmagazinnál fontosnak tartjuk, hogy habár napjaink új cikkek írásával és gondozásával, új lapszámok összeállításával telnek, mégse feledkezzünk meg korábbi tartalmainkról – főleg, hogyha azoknak ma ugyanúgy van aktualitásuk. Íme a legfrissebb HAVI ARCHÍV, csupa novemberi történéshez és kiállításhoz kapcsolódó olvasnivalóval:

Önprovokáció: direkt kínos helyzeteket előállítani magunknak, kibújni a kiszámíthatóság alól. Talán ez az egyik kulcsszó abban a nyolcéves interjúnkban, amit Mélyi József készített Komoróczki Tamással. Holnaptól, azaz november 3-tól újra látható egy költészetet és művészetfilozófiát, plasztikát, festészetet és videóművészetet ötvöző environment az acb Galériában. A beszélgetés olvasása mellett vizuálisan is bemelegíthetünk a két éve a galeri ffrindiauban rendezett kiállítás fotóival a Basszus, már bezárt? archívumában.

galeri ffrindiau contex #13, Fotó: Ravasz András

galeri ffrindiau contex #13, Fotó: Ravasz András


A Szépművészeti Múzeumban október 28-án nyílt meg az 1614-ben elhunyt El Greco életművét Magyarországon először bemutató kiállítás. A tárlat kapcsán Lantos Adriána 2021-es El Greco, az első avantgárd című cikkét ajánljuk. „De hogyan válhatott egy 16. századi festő, aki szinte kizárólag vallásos témájú képeket festett, egy alapjaiban világi művészeti mozgalom „apostolává”? El Greco művei még a 19–20. század fordulóján is gyakorlatilag fillérekért cseréltek gazdát, de újrafelfedezését követően, az 1910-es évektől kezdve az egyik legdivatosabb, legkeresettebb régi mester lett, képeiért múzeumok és műgyűjtők versengtek egymással. El Greco művészetének recepciótörténete kiválóan példázza tehát, hogy a modern művészet hogyan alakította át és újította meg a korábban érvényes művészeti kánont, és tanított meg arra, hogy a közönség ne csak a természet szolgai utánzását várja el a művészettől.

El Greco: Bűnbánó Madonna, 1576–1577 körül, olaj, vászon, 156,5 × 121 cm, Szépművészeti Múzeum, Budapest, © Szépművészeti Múzeum 2021

El Greco: Bűnbánó Madonna, 1576–1577 körül, olaj, vászon, 156,5 × 121 cm, Szépművészeti Múzeum, Budapest, © Szépművészeti Múzeum 2021


November nyolcadikán nyílik a Lilith Öröksége Woman Flat című tárlata az Easttopicsban. A Fajgerné Dudás Andrea Júlia és Oláh Orsolya által alkotott művészcsoport tíz éve alakult, amit együtt ünnepelnek meg a Womanhouse feminista kiállítás ötvenedik évfordulójával. A Judy Chicago és Miriam Schapiro által vezetett női szellemi kör egy lebontásra ítélt hollywoodi házban rendezte meg az első nőközpontú kiállítást, amiről Lépold Zsanett írt nyári különszámunkban. A Lilith Öröksége otthont szimbolikus útként megjelenítő helyspecifikus installációja mellett beszélgetéseket és előadásokat is rendez a Womanhouse gondolatiságát folytatva. A kiállítást Tatai Erzsébet nyitja meg, akinek A lehetetlen megkísértése című kötetéről Hornyik Sándor írt a Gutenberg-galaxisban. A Tatai korábban megjelent szövegeiből kronologikusan szerkesztett feminista olvasókönyv az implicittől halad az explicit feminizmus irányába, és már akár csak a recenziót olvasva is kirajzolódnak belőle a női művészet magyar megközelítései.

Czene Márta: Noémi-Skinny, 2005, akril, olaj, farost, 90 x 140 cm. A művész jóvoltából / fotó: Berényi Zsuzsa / HUNGART © 2019

Czene Márta: Noémi-Skinny, 2005, akril, olaj, farost, 90 x 140 cm. A művész jóvoltából / fotó: Berényi Zsuzsa / HUNGART © 2019


A Resident Art-ban november 12-én kerül megrendezésre a can we fix this konferencia a Fresh Fabrik szervezésében, amely arra keresi majd a választ, hogy lehetséges-e a művészeti közeg gyökeres megváltoztatása és a kulturális munka értékének újrapozícionálása. A témával kapcsolatban Perczel Júlia 2015-ös „Szerintem a képzőművészeti élet...” – Pénz, paripa, fegyver: erőforrások, tőke és tudásféltés a magyar képzőművészeti közegben című cikkét ajánljuk. 

Fusz Mátyás: Plusz-mínusz három év, fólia, fém, mágnes, 2019. Fotó: a művész jóvoltából.

Fusz Mátyás: Plusz-mínusz három év, fólia, fém, mágnes, 2019. Fotó: a művész jóvoltából.


November 25-ig látogatható Fusz Mátyás Rückenkopf című kiállítása a Kisterem galériában. A cím a rückenfigur német művészetelméleti szakkifejezésből ered, amely a képszerkesztésnek azon módját jelöli, amikor a művész képének szereplőjét háttal mutatja meg – így nemcsak eltakarja annak valódi kilétét, de a néző számára ambivalens módon azonosulhatóbbá is teszi azt. Fusz Mátyás művészetéről Salamon Júlia írt három évvel ezelőtt az Artmagazin Online felületén.