Kortárs aukciók Londonban

Vegyes végeredmény

Akárcsak az impresszionista és modern aukciók, a kortárs aukciós hét is vegyes végeredménnyel zárult Londonban. Míg Sotheby’s június 28-án megrendezett vásárán lapos, de megbízható teljesítménnyel kezdett, addig a Christie’s két nappal később Andy Warhol Liz Taylorról készült szitanyomatának több, mint 10 millió dollárért történő eladásával megkoronázta a londoni aukciós hetet.

 


A hét legdrágább műtárgya – az Artinfo.com beszámolója alapján – Warhol 1963-as, Elizabeth Taylorról készült szitanyomata, az Ezüst Liz, melyet egy telefonos licitáló 10,1 millió dollárért vásárolt meg. A mű legutóbb 1989-ben, két évvel a művész halála után került árverésre a Sotheby’snél, ám a pimaszul alacsony becsérték (1,5-2 millió dollár) ellenére sem kelt el. (Forrás: Christie’s)

Habár a Sotheby’s biztosra menő taktikája papíron jobban mutatott, mint a gyakorlatban, még így is több mint 61 millió dollár bevételt termelt aznap este. Ez ugyan kevesebb, mint a februári kortárs árverésén befolyt 81 millió dollár, viszont több, mint a duplája az egy évvel ezelőtti bevételnek. Az eladott művek átlagára – az Artinfo.com szerint – eléri a 1,4 millió dollárt, ami jól mutatja, hogy még mindig mennyire költséges kortársat vásárolni. Ennek ellenére több felkapott művész – Roy Lichtenstein, Peter Doig és Gerhard Richter – egy millió dollárnál többre becsült műve nem talált gazdára.

A Sotheby’szel szemben a Christie’s mindkét legutóbbi kortárs aukciójának bevételét megdöntötte a most befolyó 68,6 millió dollárral. A Christie’s inkább a fiatalabb művészekre koncentrált, izgalmasabb árverést produkált, ellentétben a Sotheby’szel, ahol kevesebb rizikóval járó második világháború utáni klasszikusokra helyezték a hangsúlyt.

Mindkét este volt néhány pillanat, amikor a műtárgypiac régi pezsgése visszatérni látszott. A Christie’snél – egy licitharc folyományaként – Lichtenstein egyik kulcsműve (Collage for Nude with Red Shirt) 4,1 millió dollárért kelt el. Szintén ezen az estén vette meg Koons Loopy című festményét a művész galeristája, Larry Gagosian, aki így nyilatkozott az árverés után: „A műkereskedelem köszöni szépen, jól van, és talán a Christie’s tud valamit, amivel befolyásolni tudja a műtárgypiacot.”


Jeff Koons 1999-es Loopy-ja, az Easyfun sorozatból (forrás: Christie’s)

A Sotheby’s-nél Yves Klein „bebizonyította”, hogy neve biztos siker a műtárgypiacon: Re 49 című művét – amely tengeri szivacsokból, kavicsokból és kék festékből áll – egy névtelen telefonáló 9,3 millió dollárért vásárolta meg.


A Sotheby’snél tűnt fel Lucio Fontana egyik híres, felhasított-átlyuggatott absztrakt vászna, melyet egy másik névtelen telefonáló 7,1 millió dollárért vett meg. A mű legutóbb 2001-ben, a Christie’snél került kalapács alá, ahol 679 ezer dollárért kelt el: ebből kitűnően látszik, hogyan nőtt sokszorosára Fontana árfolyama egy évtized alatt. (Forrás: Sotheby’s London)

Nikolai Frahm, a Londonban és Bázelben tevékenykedő művészeti tanácsadó szerint a művészeti piac elég erős. „Mindenki kimerült ezután a hosszú és fárasztó szezon után – a májusi New York-i kortárs árverés illetve az Art Basel –, ám mégis eljöttek ma este.” „Nem számít mi történik a világban, a művészet iránt mindig lesz kereslet” – vélekedik Francis Outred, a Christie’s modern és kortárs ágazatának európai vezetője. És tényleg úgy tűnik, hogy a Christie’s előhúzta a nyulat a kalapból: magabiztosan maga mögött hagyta az egész londoni aukciós szcénát. De a piaci bizonytalanság megmaradt.

Szerző: A. Kovács Ági