A háborús körülmények között elhurcolt műkincsek és kulturális javak visszaszerzése nehéz feladat. Ezzel szembesül nap mint nap a görög kultúrkormányzat, mióta ismét felpörgette a világban szétszóródott antik műemlékek visszaszerzését. A nemzetközi sajtót most járta be a hír: a héten egy nagylelkű unoka, az osztrák Martha Dahlgren visszaadta Görögországnak azt a márványdarabot, amelyet nagyapja – a Tengelyhatalmak katonájaként – 1943-ban magával vitt az Akropoliszról. Szép gesztus!

Az osztrák katona által elrabolt párkánytöredék

„Ma az Akropolisz egy építészeti darabjának visszatérte előtt tisztelgünk.” – mondta a görög kulturális miniszer, Michalis Liapis. Majd szerényen hozzátette: „Nagyon szimbolikus ez a visszatérés.” És egy 7×30 cm-es, kopott, fehér párkánytöredék visszaszolgáltatását nem is tarthatjuk másnak, mint szimbolikusnak! Még akkor se, ha egyre gyarapodik a visszaadott kődarabkák listája.

Idén szeptemberben egy palermói illetőségű régészeti múzeum elégelte meg, hogy jogtalanul bitorolja Artemisz istennő drapéria alól elővillanó fehér márványlábfejét, amely eredetileg a Parthenon keleti frízét díszítette. A 2500 éves apró faragvány egyből megtalálta helyét a frissen felavatott Új Akropolisz Múzeum nyitókiállításán. Az eset nem meglepő, hiszen Olaszország hasonló harcot vív a kicsempészett antik műtárgyak visszaszerzéséért. Az Egyesült Államokkal szemben már egész komoly eredményeket ért el, Görögország pedig hasznos szövetséges ebben a kultúrháborúban.

A palermói példa hatására novemberben a Vatikán is lemondott az Etruszk Múzeumban őrzött egyik kőtöredékéről. Igaz, a Parthenon északi frízéről való, tálat tartó férfi feje – a mostani szerződések értelmében – csak egy évet vendégeskedik Athénban. A pápai állam három töredékére tart igényt Görögország; a 24×25 cm nagyságú kölcsönfejet a katolikus és az ortodox egyház közti közeledésnek köszönheti.

A kicsiny töredékek köré varázsolt protokollcirkusz és médiahadjárat sem tudja feledtetni, hogy a fő célpont Nagy-Britannia. A British Múzeum ugyanis konokul ragaszkodik azokhoz a szobortöredékekhez, amelyeket lord Elgin a 19. század elején vásárolt meg az Oszmán Birodalomtól. Ez pedig a Parthenon plasztikai díszítésének jelentős része: az eredetileg közel kétszáz méternyi faragott fríznek a fele, a két nagy timpanonról 17 szoboralak és a harcoló kentaurokat ábrázoló metopék 40 %-a. Martha Dahlgren párkánytöredéke bizony csak egy sovány szimbólum!

Artemisz lába visszakerül a helyére

Szerző: Rieder Gábor