KÖRKÉRDÉS: Véleménye szerint melyik volt 2004 eddigi árverésein a három legfontosabb, legszebb, legérdekesebb festmény illetve szobor?

 

Válaszolnak: Antal Péter, ügyvéd, műgyűjtő; Nudelman László, műgyűjtő; Kemény Gyula, műgyűjtő; Finta József, építész; Kovács Zoltán, művészettörténész; Fehér László, festőművész; Pátzay Vilma, műkereskedő, tanácsadó; Bélai György, műgyűjtő; Bellák Gábor, művészettörténész.

ANTAL PÉTER
ÜGYVÉD, MŰGYŰTŐ
 
Vajda Lajos: Lebegő házak, Kieselbach Galéria / 2004. ősz
Márffy Ödön: Szalmakalapos nő, Kieselbach Galéria / 2004. tavasz
Gulácsy Lajos: Harmathullás, Mű-Terem Galéria / 2004. tavasz
 
VAJDA LAJOS: Lebegő házak, 1937, tempera-montázs, papír, 48x36,5 cm
 
 
NUDELMAN LÁSZLÓ
MŰGYŰJTŐ
 
Olyan műveket választottam, melyek remekművek, és az életművön belül is főműveknek számítanak. Első helyen mindenképpen Patkó Károly Ádám és Éva című képe van nálam a Mű-Terem Galéria aukciójáról, aztán Anna Margit Rózsalovagja, mely abszolút kiemelkedik az életműből, a Blitz Galéria árveréséről, és Vajda Lajos Lebegő házak című képe Kieselbachtól. De mondhattam volna Kmetty Kutas csendéletét, vagy Márffy Csendéletét, melyek szintén főművek, és idesorolható a londoni Sotheby's árverésről Benczúr Gyula Piknik című festménye.
 
 
KEMÉNY GYULA
MŰGYŰJTŐ
 
Patkó Károly: Ádám és Éva, Mű-Terem Galéria / 2004. tavasz
Márffy Ödön: Krúdy Ilona portréja, Kieselbach Galéria / 2004. ősz
Rippl-Rónai József: Bonnard portréja, Kieselbach Galéria / 2004. tavasz
Munkácsy Mihály: Két család, Mű-Terem Galéria / 2004. tavasz
Mednyánszky László: A város peremén, Kieselbach Galéria / 2004. tavasz
Vajda Lajos: Lebegő házak, Kieselbach Galéria / 2004. ősz
 
PATKÓ KÁROLY: Ádám és Éva, 1920, olaj, vászon 130x115 cm
 
 
KOVÁCS ZOLTÁN
MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ
 
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy már alkalmam volt látni néhány aukciósház leendő karácsonyi árverési anyagát. Mindenekelőtt e művek közül emelnék ki néhányat. A BÁV aukcióján fog szerepelni a 17. század első felében működött, kitűnő haarlemi csendéletfestő, Cornelis Cruys egy nemrégiben meghatározott műve, amelyről bátran állíthatom, hogy múzeumban lenne a helye. A Nagyházi Galéria fogja árverésre bocsátani az utrechti életképfestő, Joost Cornelisz. Droochsloot 1640-ben festett Bethesdai fürdő című képét, amely a kompozíció ismert változatai közül az egyik legkiválóbb, és a művész életművében is előkelő helyet foglal el. Ugyancsak ebben az anyagban szerepel a flamand Gysaerts Wouter és ifj. Dávid Teniers 1675 körül közösen festett műve, amelyet történeti és ikonográfiái sajátosságai tesznek figyelemre méltóvá. Az év korábbi árveréseiről a Polgár Galériában tavasszal sikertelenül aukcionált Willem de Poorter-festményt tartom kiemelkedőnek a hazai anyagban. Végezetül egy remek 19. századi festményt említenék a Nagyházi Galéria szeptemberi árveréséről, amely szintén az el nem kelt művek sorát gyarapította. A Műterem címet kapott képet egy a szakirodalomban teljesen ismeretlen, azonban egészen magas színvonalon dolgozó, Kirsch nevű festő szignálta 1869-ben.
 
 
FEHÉR LÁSZLÓ
FESTŐMŰVÉSZ
 
Bernáth Aurél: Festőnő 1942, Mű-Terem / 2004. ősz 
Rippl-Rónai József: Bonnard portréja, Kieselbach Galéria / 2004. ősz 
Mednyánszky László: A város peremén, Kieselbach Galéria / 2004. tavasz
 
RIPPL-RÓNAI JÓZSEF: Bonnard portréja, 1899, olaj, karton, 47x30cm, 
 
 
KASZÁS GÁBOR
MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ
 
Az általam kiválasztott művek között két festmény és egy szobor szerepel. Utóbbi különösen kedves számomra, hisz hasonló, magas kvalitású kisplasztikák meglehetősen ritkán bukkannak fel az árveréseken. A Galtz és a Márffy alkotást a két képben megbúvó, csak ritkán felszínre bukkanó, igazán kivételes egyéni teljesítmények miatt választottam!
 
Márffy Ödön: Csinszka pitypanggal, 1927, Mű-Terem Galéria / 2004. tavasz
Glatz Oszkár: Vízparton, Kieselbach Galéria / 2004. ősz
Jálics Ernő: Éva, 1920-as évek Mű-Terem Galéria / 2004. ősz
 
 
PÁTZAY VILMA
MŰKERESKEDŐ, TANÁCSADÓ
 
Én Vaszary János Nyári álom című képét tartom igazi nemzetközi léptékű remekműnek, ami jelentőségéhez képest méltatlanul alacsony áron kelt el a legutóbbi Kieselbach-aukción. Nagyon örültem, hogy felbukkant Csók István Tavasz ébredése című vászna, amelynek a létezéséről nem is tudtam, noha évekkel ezelőtt a Műgyűjtők Galériájában a képen szereplő mindkét alakot külön-külön árvereztem már. Hihetetlen élmény volt látni a teljes, lenyűgözően festett kompozíciót a tavaszi Kieselbach-aukción. Ugyanilyen nagy élmény volt a Műterem Galéria tavaszi árverésén végre élőben látni Ferenczy Károlytól Dr. Weiner Adolfné képmását, amelyet addig csak fekete-fehér reprodukcióban ismertem. Mindenképpen szeretném megemlíteni Fényes Adolf kislányportréját az őszi Kieselbach aukción, és bárhol Európában megállná a helyét Kacziány Aladár Dante álma című képe, amely a Kieselbach Galéria őszi árverésén tűnt fel.
 
VASZARY JÁNOS: Nyári álom 1921, olaj, vászon 46,5x99 cm
 
 
BÉLAI GYÖGY
MŰGYŰJTŐ
 
Vajda Lajos: Lebegő háztetők, Kieselbach Galéria / 2004. ősz
Patkó Károly: Ádám, Éva, Műterem Galéria / 2004. tavasz
Rippl Rónai József: A herkulesfürdői kaszinó Kieselbach Galéria/2004. ősz
 
 
BELLÁK GÁBOR
MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ
 
Az idei év (november elején járunk, még előttünk a karácsonyi árverések nagy, ismeretlen kínálata) aukciós terméséből mi volt számomra a legizgalmasabb? Olgyai Viktor másfél méteres éjszakai tájképe. Egy mű a müncheni Sezession kiállításáról! Végre valami igazi szecessziós kép! Végre valaki, akit a 20. század elején nem Párizsban, hanem Münchenben találunk! Ez a fajta, minden dekadenciától mentes misztikum, az éjszaka varázsának minden póztól mentes átélése, a foltszerű és kalligrafikus ritmizálás ilyen monumentális harmóniája, ez a skandináv hangulatú tájélmény nagyon ritka a századforduló magyar festészetében. Olgyai képe a magyar (nem a magyaros!) szecesszió egyik fontos műve. S valóban nem érne többet egy rutinos Perlrott-városrészlet egynegyedénél? (Kieselbach / 2004. tavasz) Frank Frigyes mártélyi háztetői 1934-ből. Izgalmas, érzéki, színes és temperamentumos kép. Ha az életmű egésze nem is, de egyes művei vetekednek Czóbeléival. (Kieselbach /2004. ősz) Kosztolányi Kann Gyula olyan művész, aki több figyelmet érdemel, annál is inkább mert műveit olykor Zifferként attribuálják. A Bécsi háztetők szerencsére még nem Ziffer. A színes házfalak vibrálása, a mérnökiesen pontos képszerkesztés, a látvány vidám geometriája pedig - a tematikán túl is - szépen illeszkedik a bécsi késő szecesszió vizuális atmoszférájába. (Mű-Terem Galéria/2004. ősz)