Egyelőre első félévi statisztikák vannak arról, hogy milyen árbevétellel zártak az egyes aukciósházak, de már ezekből kitűnik, hogy a recessziónak búcsút intve fellendült a műtárgyvásárlási kedv a világ szerencsésebb felén. A Christie’s például a tavalyi első félévéhez képest 13%-os növekedést könyvelhet el, ami pénzre fordítva 2 milliárd 200 ezer fontot, több mint 800 milliárd forintot jelent. S ami általános tendenciaként látszik az egész világon: a második világháború utáni és a kortárs művek utáni árbevétel 34%-kal nőtt, ami 576 millió font, míg az ezt megelőző művészeti korszakokból származó 50%-os növekedés 72 millió fontot eredményezett. Ebbe a félévbe számít bele az idei év legkiugróbb eladása, Mark Rothko 1961-es Orange, Red, Yellow című, 86,9 millió dollárért (18,5 milliárd forintért) elkelt festménye – korábban 72,5 millió dollár volt a legdrágább Rothko. A második világháború utáni örökranglistán ezzel megelőzte Francis Bacon Triptichonját, amelyért 86 millió dollárt adott Roman Abramovics a Christie’s árverésén, igaz, még 2008-ban. A legdrágábban elkelt festmény továbbra is Jackson Pollock 1948-as No.5 képe, amely 2006-ban magáneladásban került 140 millió dollárért a tőzsdeguru Steven A. Cohen gyűjteményébe. Szintén a Christie’s májusi árverésén dőlt meg Henry Moore eddigi rekordja is, egy Fekvő figurájának licitje 19,1 millió fontnál állt meg. A legdrágább szobor azonban ma is Giacometti Sétáló embere (1961) 65 millió fonttal, amelyet még tavaly fizettek ki a konkurens Sotheby’snél.

 

Az őszi Viennafairt megújult koncepcióval rendezték az idén, az új orosz tulajdonos, Szergej Szkaterscsikov azt a célt tűzte ki, hogy bevezeti Közép- és Kelet-Európát a művészeti tőzsdére. E cél előmozdítására létrehoztak egy befektetési alapot Art Vectors Investment Partnership néven, amely öt éven keresztül évi egymillió euróért vásárol a galériák kínálatából. A bécsi, berlini, isztambuli és moszkvai szakemberekből álló zsűri magyar galériáktól nem vásárolt – ez elgondolkodtató lehetne a hazai szcéna alakítói számára –, de Szombathy Bálint egy printje a ljubljanai P74 révén bekerült a több mint 50 műtárgy közé, Dan Perjovschi, Jette Rudolph, Roman Opalka, Zbigniew Libera, Natalia LL és mások műveivel együtt. Ugyan nyilván differenciáltak a vételárak megállapításánál, de nagyjából 20 ezer euróba, azaz 5 millió forint körüli összegbe került egy-egy mű, ami a mi térségünkben megdobogtatja a galériások és a művészek szívét.

 

Londonban a Frieze idejére időzítettek több fontos kiállítást és a Sotheby’s hat kortárs aukcióját is. Ezek egyikén két jelentős leütés is történt, de az aukció sikerét jól mutatja, hogy az 55 eladásra kínált tételből 26 a becsült értéktartományban, 15 a legmagasabb érték fölött, 6 a legalacsonyabb értéken kelt el, s mindössze 7-et nem adtak el, egyet pedig visszavontak – az eladatlanok közt egyébként Warhol, Lucian Freud és Anish Kapoor művei is szerepeltek. A rekordbevételt Gerhard Richter 1994-es Absztrakt képe (olaj, vászon, 220×200 cm) érte el, ami azért jelent csúcsárat, mert élő művész munkájáért még soha nem adtak 21 millió fontot (kb. 7,2 milliárd forint). Az ezt megelőző három hónapban szerte a világon 11 Richter-mű került aukcióra, ebből hármat nem adtak el, a többi összértéke nem érte el a 620 ezer fontot, ellenben a Christie’s májusi árverésén egy estén öt festményét összesen 36 millió dollárért (22,3 millió fontért) ütötték le. Ez azért már előrevetítette az őszi szenzációt, azonban ekkora összegre a Sotheby’s sem számított, „csak” 9–12 millió fonttal kalkuláltak. A kép érdekessége még, hogy a gitáros legenda, Eric Clapton tulajdonából került kalapács alá. Épp a blog.artmagazin.hu írja, hogy valószínűleg ez a hozzáadott érték – nevezetesen, hogy Eric Clapton falán lógott 2001 óta – is megjelenik az árban. Bizonyára belejátszik valamelyest, de sokkal inkább az, hogy Gerhard Richter az egyik legnagyobb élő művész, aki az artfacts.net művészrangsorában Warhol, Picasso, Bruce Nauman és Beuys után az 5. helyet foglalja el jelenleg, és a műpiac nyilván azzal a realitással is számol, hogy a festő már nyolvanéves. Ezzel együtt lehetetlen megmagyarázni, hogy kinek miért és meg annyit egy mű, amennyit kifizet érte: ebben a számító üzleti megfontolások mellett a gyűjtői szenvedély is fontos szerepet játszik. Az aukció második legértékesebb képe, egy kicsi, mindössze 40×35 cm-es, ám gyönyörű kék Yves Klein 1961-ből 3,74 millió fontért (1,28 milliárd forint) kelt el. Yves Klein rövid, de intenzív életével, művészetével fontos hatást gyakorolt kortársaira, és a műkereskedelemben felbukkanó kevés alkotása az utóbbi időben rendre a legmagasabb árakon kel el. Az idén egy bíborvörös képe a 38 millió dolláros árával a Rothko-festmény után a második legdrágábban eladott háború utáni mű, de ettől csak másfél millióval maradt el egy tűzzel festett testlenyomata. A francia festők idei eladási toplistáján Cézanne Kártyázókja mögött a második és a harmadik helyet is elfoglalja, de ő áll a hetedik helyen is.

 

Október végén rendezi a Bonhams Los Angelesben Urban Art címmel azt az árverését, amelyen napjaink rejtőzködő sztárja, Banksy 17 darab stencilezett műve kerül kalapács alá. A több példányban is létező képek kikiáltási ára a tízezer dolláros tartományban mozog, de a Paparazzi patkány 100–150 ezer dolláros kikiáltási ára várhatóan magasabb összegnél kerül majd leütésre, nem utolsósorban az ábrázolás tárgya és a nyilvánosságot kerülő művész ironikus véleményének kapcsolata miatt. Nem véletlenül vitték pont ebbe a városba Banksyt, számításba vették a Los Angeles-i régió érdeklődési körét, fogékonyságát a sztárkultusz iránt.

 

A New York-i Rockefeller Plazában november 7-én várható az év aukciós szenzációja, egy 1909-es Kandinszkij 20–30 millió dollár becsértékkel, de bármennyiért viszik is el, az látható, hogy az eddigi impresszionista, posztimpresszionista és Picasso-sikerek után az érdeklődés és ezzel együtt a vásárlási kedv idén egyértelműen a háború utáni művészet felé fordult. Ezen belül is elsősorban a nonfiguratív festmények felé. Egy harmonikus színkompozícióval végül is nem tévedhet nagyot a befektető, egyaránt válhat luxusotthonok és irodák exkluzív díszévé. Változást jelent még a közönség összetétele is, amelynek soraiban folyamatosan növekszik az ázsiai érdeklődők száma. Elsősorban a kínaiak számítanak új szereplőknek és az ő aktív részvételük, ízlésük a jövőben egyre meghatározóbb lesz a kortárs művészeti színtéren is.