Anghiari csata

Hi-tech művészettörténet

Egy megszállott firenzei műkincsbúvár, Maurizio Seracini a legmodernebb technikát hívja segítségül a régi művészettörténeti rejtélyek megfejtéséhez. Az Uffizi Képtár felkérésére pár éve górcső alá vette Leonardo Három királyok című enigmatikus vázlatát. Diagnosztikai kutatása virtuóz előrajzokat fedett fel a festett felszín alatt. Seracini most újabb dobásra készül. A csak vázlatokról ismert, elveszett Anghiari csata freskójának felfedezésére. Világszenzáció közeleg?

 

Peter Paul Rubens (?): Harc a zászlóért (Anghiari csata), 1603, kréta, tinta, papír, 45×63 cm, Louvre, Párizs
A művészettörténészek – kérdőjellel – Rubensnek tulajdonítják a Leonardo-freskó befejezett, középső csoportjának rajzát. Ez a 17. század eleji másolat nem az eredeti freskó, hanem egy arról készített metszet alapján készült. Mivel az Anghiari csata eltűnt, kartonjaival együtt, ma már csak a korai másolatok, leírások és a pár fennmaradt Leonardo-vázlat segítségével alkothatunk róla képet.

 

1503-ban béke uralkodott Firenzében. A karizmatikus, domonkos rendi diktátort, Savonarolát öt évvel korábban eretneknek bélyegezték és kivégezték a főtéren. A Mediciek távoli száműzetésüket töltötték, a köztársaság pedig virágzott. Michelangelo az utolsó simításokat végezte híres Dávid-szobrán, amit a város vezetése (Signoria) a dóm helyett a világi hatalom központjánál, a Palazzo Vecchio előtt állíttatott fel. Emlékeztetve a Medicieket és minden más hatalmast arra, hogy a kicsik legyőzhetik a nagyokat Isten segítségével. (Donatello hasonló jelentést sugalló Judit szobrát nemsokkal korábban hozták át a Medici-palotából, szintén a száműzöttek okulására.) 1503-ban a városi tanács új megbízással állt elő. A Palazzo Vecchiót kellett kifesteni, egész pontosan az Ötszázak Tanácsának üléstermét, a Sala dei Cinquecentót. A választás a kor két nagy géniuszára, Leonardo da Vincire és Michelangelo Buonarrotira esett.

A következő évben Leonardo neki is kezdett a freskónak. Témának a város egyik dicsőséges (bár nem túl jelentős) győzelmét, az anghiari csatát kapta. A mester megfestette a vázlatkartonokat és a zászló körül kavargó főjelenetet, az állatiasan vicsorgó katonákkal és az egymást harapó harci ménekkel. A formálódó freskó csodájára járt a világ. Mégis: 1506-ban Leonardo váratlanul Milánóba utazott egy rövid megbízás miatt. Sose tért vissza befejezni művét. Egyes források miatt azért, mert az általa kikísérletezett új freskótechnika csődöt mondott. (Más okok miatt Michelangelo is félbehagyta a freskóját.)
 

Budapesten is őriznek egy eredeti Leonardo vázlatot az Anghiari csatához.
Leonardo da Vinci: Harcos feje, 1503-1505 körül, kréta, 22×18 cm, Szépművészeti Múzeum, Budapest.

A 16. század derekán a hatalmukat visszaszerző és a palotát elfoglaló Mediciek Giorgo Vasarival átalakíttatták az Ötszázak Termét. A kiváló manierista udvari festő és művészettörténész hatalmas freskói borítják ma is a monumentális méretű terem falait. A high-tech szerkezetekkel felvértezett, elhivatott tudós, Maurizio Seracini pár éve kijelentette, hogy műszerei üreget jeleztek Vasari freskói mögött. Elmélete szerint az elődeit nagyon is tisztelő Vasari nem mázolta át Leonardo félbemaradt remekművét, hanem egy falat húzott elé és arra festett. A marcianói csatát megjelenítő Vasari-művön egy árulkodó zászló is szerepel, a „Cerca trova” („Aki keres, talál”) felirattal. A Dan Brown nagy sikerű Da Vinci-regényében saját nevén (!) szereplő Seracini szerint ez a mondat az elrejtett Leonardo-műre utal.

Seracininek sikerült rávennie az amerikai San Diego-i egyetem egyik kutatóintézetét a különleges projekt pénzelésére. Referenciái is vannak: cége, az Editech már több ezer művészeti kutatást bonyolított le ultrahangos, termográfos, röntgen, infravörös és ultraviola sugaras szerkezetekkel. A Palazzo Vecchio 54 méter hosszú falát egy neuron aktivitást elemző szkennerrel fogja átvizsgálni a közeljövőben. A különböző kémiai vegyületek atomjaival találkozó neuronsugarak eltérő gammasugárzást generálnak. Ennek a felfogásából és elemzéséből kiszámítható a mélyben lakozó remekmű rajzolata. Sőt, Seracini – a Wired Newsnak adott interjújában – nemcsak szellemképet és előrajzokat ígér, hanem a freskó színes képmását is. Ugyanis a különböző festék-nyersanyagok más-más gammasugárzást bocsátanak ki: a higany például köztudomásúan a cinóbervörösben lelhető fel, az ólom pedig a fehér pigmentekben. A sugárzásból így rekonstruálható a kolorit.

Az egyik közismert hagyomány szerint az Anghiari csatánál Leonardo – Plinius leírását követve – egy egészen különleges, intenzív melegítéssel és olajfestékkel operáló technikát alkalmazott. De az eljárás kudarchoz vezetett. Seracininek tehát nincs könnyű dolga! Ha valóban ott van a fal mögött Leonardo alkotása, akkor se biztos, hogy használható állapotban találja. De ha sikerrel jár, az világszenzáció!

Szerző: Rieder Gábor