A PASSZ egy virtuális közgyűjtemény, amelyet Magyarországon élő, vagy a magyar kortárs művészeti színtérrel aktív kapcsolatot ápoló művészek alakítanak. Pontosabban, egymásnak passzolják a lehetőséget a gyűjtemény gyarapítására. A sort a Kis Varsó kezdte – ez az egyetlen önkényes döntés, amelyet a lánc elindítása érdekében hoztunk. Ők Bogyó Virág Virágbolt című köztéri projektjét választották a gyűjtemény első darabjának. A választás lehetősége most a korábbi választotté.

Gyűjtő: Bogyó Virág

A gyűjtemény második darabja: Bajusz Orsolya: Béla küzdelmei, rövidfilm, 2011

B. V.: Magam évek óta nagy rajongója vagyok Bajusz Orsolya műveinek. Mivel munkáit itthon kevésbé ismerik, gondoltam a Passz jó alkalom lehet a bemutatásukra. 2011-es Béla küzdelmei című filmje jó kis ízelítő Orsolya kertitörpékkel, karamellizált disznókkal, affekt teóriával, új materializmussal, drónokkal, kábelekkel, sárgadinnyehabbal övezett művészetéből.
Orsolya gyakran dolgozik másokkal együttműködésben, Laura Yuile-vel közös akcióik közül kedvencem a Pop Up Povera néven futó műkörömszalon. 
Ennek alkalmával közzétettek egy szándékoltan ködös felhívást, amelyre különféle művészek jelentkeztek, akik nem tudták, hogy műkörmöt fognak festeni és építeni. Az ideiglenes szalon London főképp karibiak lakta, a közelmúltban erős dzsentrifikációs hullámon átesett Peckham negyedében volt.
Ha egy mondatban kellene összefoglalnom Orsolya művészetét, azt mondanám: „Ami szép, az szép.”


Bogyó Virág (és Claire Bishop szelleme)

Bajusz Orsolya az Universitaet für Angewandte Kunst-on végzett képzőművészet mesterszakon 2010-ben Bécsben. Ezt követően Londonban a University of London Goldsmiths College-en szerzett diplomát szociológia mesterszakon 2013-ban. A közelmúltban több művészeti projektjét is bemutatta Magyarországon. Bogyó Virággal a Virágboltban tartottak egy a városi „parasztkodáshoz”, a permakultúrához kapcsolódó eseményt. A tranzit.hu-val és a PR-csoporttal (Hódi Csilla, Bogyó Virág) együttműködve a 2012-es Bánkitó Fesztiválon mutatták be a Liberagility akadálypályát. 2013 februárjában a Toldi moziban vetítették rövidfilmjeit, többek között a Béla küzdelmeit is.


Bajusz Orsolya

Bajusz Orsolya a bécsi Universitaet für Angewandte Kunst-on végzősként egy asztali tűzijátékkal díszített leberkäse-t mutatott be, egy osztrákok elől elzárt teremben. Azért csak a nemzetközi közönségnek tette hozzáférhetővé az objektet, mert az ottani felsőoktatási rendszerben - szaktársaival ellentétben - magyar állampolgárként nem részesülhetett a diplomamunkára fordítható keretösszegből. Eredetileg épp a Béla küzdelmei című filmet tervezte bemutatni ekkor, de annak munkálatai az így fellépő költségvetési hiány miatt abbamaradtak egészen a következő diplomavédésig.


Béla küzdelmei - film still a Mátyás szellőzővel

A leberkäse-akciót ugyanis a bizottság nem értékelte. Bajusz a következő szemeszterben aztán mégiscsak a Béla küzdelmeivel szerzett MA diplomát. A film munkafolyamatát jellemző szakmai és baráti együttműködéseket azonban nemcsak az egyetemi helyzet szülte, Bajusz projektjei az esetek többségében kollaboráción alapulnak. A Béla küzdelmeiben ezért is olyan sok az idézet – legyen az baráttól kölcsön kért dal, rajz, szó vagy nyilvános adatbázisból letöltött stockfotó. A film zenéjét Szederkényi András, az Új Látásmód Fúzió tagja készítette, vele Orsolya tíz éve ismerkedett meg Miskolcon egy expolitikai konferencián. A perverz tanárnőt Fridvalszki Márk rajzolta, a vak koldusokat pedig Kapitány Eszter. A filmben feltűnő őstulok egy könyvből lett beszkennelve. Egy dubai tervezőiroda lámpaoszlopa mellett pedig a Téreltérítés Mátyás szellőzője is feltűnik a hatodik perc környékén. Bajusz szeret hozott anyaggal dolgozni és jelölve vagy jelöletlenül idézni. Márai Sándort és a Füveskönyvet például kifejezetten azért citálja többször is a filmben, hogy hangsúlyozza mennyire irritálja, hogy az írót a sosem volt polgári Közép-Európa szószólójaként képzelték el.

B. O.: „A modernitáshoz fűződő viszony az egyik fő problematika a Béla küzdelmeiben, valamifajta ős-bűn, a tehetetlen nosztalgia, amin keresztül a modernitás válik a ködbe veszett, idealizált múltak egyikévé. Én egyébként nem látom be, hogy a modernitás miért ne lehetne autentikus hagyomány a mi korunkban.”

A Béla küzdelmei a kortárs szubjektum problematikáját járja körül. Az egyes karaktereket játszó színészek is jellemzően mind barátok és alkotótársak.

B. O.: „Hódi Csilla mint a kontrollmániás politikai agitátor Dóra, Nicole Weniger pedig mint Béla, a dekoratőr, a cselekvő. Vannak úrinők és férjeik, koldusok, egyéb politikai agitátorok, a perverz tanárnő, a koszorúzó pózba dermedt gyerekek, Gergő bátyám az őstulok által húzott szekéren. A szereplők ugyanolyan mértékben folytatnak dialógust egymással, mint saját magukkal. Folyamatosan hangot kap a belső beszéd: társas és közbeszéd, életmódtanácsok és mítoszok. Valami logosz, amit a szereplők egymás száján keresztül mondanak ki. A belsővé tett közbeszéd és az „én” szólamai nem különülnek el, néha egymásra erősítenek rá, néha küzdenek a megszólalásért. Béla „a Másik”, aki nem én vagyok, mégis úgy találom meg a saját hangom, hogy rajta keresztül beszélek."


Béla küzdelmei - film still a bal oldalon Bélával

Béla se nem öreg se nem fiatal, se nem férfias, se nem nőies. Karaktere inkább átmenet mint anomália. Ide-oda vetődik a megdőlő kettősségek világában, az „én és ők”, a „jelenlét és hiány”, a „természet és kultúra” között. Bajusz szerint az önmagában álló, behatárolt individuum koncepciója, - amihez Magyarországon ma annyira ragaszkodnak - és a politikai színtér binárisai egymást termelik újjá. Egy ilyen politikai közegben nehéz azt feszegetni például, hogy hol kezdődik és hol végződik a test.

B. O.: „Úgy érzem egyébként, hogy egy ilyen filmet egyszer tudtam megcsinálni, de azért nem lesz belőlem kézműves cukiállat-előállító animációs. Mindig máshogy szeretek megszólalni, ha van valami, ami nem érdekel, az a stílus és a formanyelv. A következő filmünket Werner Zsuzsával csináljuk, vagyis lassan csináljuk, nagyon sok éve már. Az asztrális síkon játszódik, egy arany madárfészekben.”


(A szöveget a Bajusz Orsolyával készített interjúja alapján Mucsi Emese állította össze.)