Ujj Zsuzsi: Képek, 1986–1991

Ujj Zsuzsi fotói a nyolcvanas évekből a MissionArt Galériában

Ujj Zsuzsit ma sokan mint a Csókolom együttes énekesnőjét ismerik, bár akadhatnak olyanok is, akik nem tudják, hogy a Péterfy Bori által is énekelt Dunántúli sláger című dal nem az Amorf Ördögök, hanem Zsuzsi szerzeménye.

 


Körbe II., 1991, (4 darabos sorozat egyik darabja) dokubrom papíron, vászonra kasírozva, 98 × 132,5 cm, a művész tulajdona
 

Lehet, hogy az is sokakat meglepne, ha most elárulnám, hogy a Bori által 2006-ban lemezre énekelt és népszerűvé tett melódia nem az elmúlt évtizedben, hanem a 80-as évek második felében született, s legelőször a Liget Galériában hangzott el, évekkel azelőtt, hogy a Csókolom zenekar megalakult volna. Sőt a Csókolom együttes repertoárjában tartott dalok egy része is 1981–82-ben, mások 1987-ben keletkeztek, és itt most zavarba jövök. Zavarba, mert ezen a ponton azt kellene írnom, hogy Ujj Zsuzsi költőként kezdte pályáját, de az az igazság, hogy neki sosem jelentek meg verseskötetei, mindössze egy 1987-ben, nem valamely könyvkiadó, hanem általa 100-200 példányban publikált füzet. Egy-két olyan folyóirat-közlést leszámítva, mint ami például a Nappali ház 1992/4-es számában olvasható, nem igazán állíthatnám, hogy szövegei bekerültek az irodalmi köztudatba. Ujj Zsuzsit a ’80-as évek második felének budapesti alternatív közönsége képzőművészként ismerte meg, olyan nőművészként, aki ír is, és aki kiállításai megnyitóin olykor el is énekli szövegeit. Első egyéni kiállítása a Liget Galériában volt, ekkor publikálta az említett füzetet, és ennek megnyitóján, majd finiszázsán adta elő először dalait. E bemutatót több más egyéni és csoportos kiállításon történő bemutatkozás követte, Budapesten kívül Esztergomban, Szombathelyen, Kaposváron, illetve külföldön Frankfurtban, Bécsben, Varsóban, az Egyesült Államokban Houstonban, Oberlinben. Mivel a frankfurtit leszámítva valamennyinek szemtanúja voltam, nyugodtan állíthatom, Zsuzsi képeinek a ’80-as, ’90-es évek fordulóján nagyobb sikere volt külföldön, mint idehaza, bár egy szűkebb szakmai kör itthon is szerette és felismerte a művek jelentőségét. A MissionArt Galéria mint rég eltűnt, s most újra megtalált leleteket tárja a – jórészt nagyméretű – fotókat a közönség elé. A fotó újbóli reneszánszának, a képzőművészeti fotó terjedésének és a nőművészet jelentős felívelésének idejében igazán aktuális Ujj Zsuzsi művészete. A költészet, a zene és a kép hármasából a képeken lesz a hangsúly e kiállításon, revelatív meglepetésként remélhetőleg nemcsak a műgyűjtők, de a Zsuzsit esetleg csak énekesként ismerő fiatalok (és nem fiatalok) számára is. A budapesti bemutató után néhány művét hamarosan a nemzetközi közönség is láthatja majd a londoni Tate Modern falain. (Bigger Splash, Tate Modern, 2012. november 7 – 2013. április 1.)

MissionArt Galéria Budapest, Falk Miksa u. 30. 2012. május 5–19.

Várnagy Tibor


Fóliás önarckép, 1986, lambdaprint, 70 × 50 cm, (2012)
Full 003058
Full 003059