Az Artchivum üzemel. Nemrégiben még olyan hírek röppentek fel, hogy a tulajdonos-alapító Bélai György szélnek ereszti a munkatársakat, de végül nem zárt be a webportál.

Az Amerikából hazatért informatikával foglalkozó alapító 2000-ben hozta létre az Artchivumot. (Teljes nevén: Artchivum® Művészettörténeti Dokumentációs Kutatóintézet és Adatbázis.) A cél a magyar, illetve a magyar vonatkozású művészettel kapcsolatos dokumentumok digitális feldolgozása és archiválása volt egy direkt erre a célra kifejlesztett számítógépes rendszerben.

Az adatbázis alapját egy közel 250 000 tételes könyv- és levéltár jelenti, ami elsősorban magyar vagy magyar vonatkozású szakkönyvek, albumok, katalógusok, meghívók, folyóiratok, mappák, leporellók, CD-k, DVD-k, eredeti levelezések és kéziratok sokaságából tevődik össze. Egy komoly – főként fiatal bölcsészekből álló – csapat dolgozott a digitalizáción, elsősorban az alapító műpártoló költségére. A művészettörténeti kutatásokhoz kényelmes segítséget nyújtó weboldalon (www.artchivum.hu) a Lexikális adatok menüpont bárki számára elérhető.

Az 52 000 feldolgozott könyv- és levéltári tételből 228 000 személyre, több mint 40 ezer intézményre, szervezetre vagy csoportra, közel 45 ezer eseményre lehet rákeresni. Az Artchivum dinamikus adatbázisa tulajdonképpen különböző mezőkbe rendezett sokmilliónyi adat, ahol a logikai összefüggésekre a rendszer hívja fel a kutató figyelmét. A szabadon felhasználható adatmennyiség az eddig feldolgozott anyag 20–25 százalékát teszi ki. Az adatbázis Moduláris Kutatófelületén található adatokhoz csak az intézet munkatársaitól kapott jelszóval lehet hozzáférni.