Hazai viszonylatokat tekintve a díszlet-, jelmez- és bábtervezést magában foglaló látványtervező szakot jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán, illetve a Színház- és Filmművészeti Egyetemen oktatják.

A bolognai rendszer bevezetésével – a legtöbb művészeti szakkal ellentétben – osztott képzésben (BA – MA) tanulnak a leendő látványtervezők. A hároméves alapképzés végeztével alkalmazott látványtervezői szakképesítést, a kétéves mesterképzés után látványtervező művész diplomát szerezhetnek.

A Képzőművészeti Egyetemen 1978–79-ben először posztgraduális képzés keretében, majd önálló szakként indult el a díszlet- és jelmeztervezők oktatása. A Látványtervező Tanszéken ma már három szakirány közül választhatnak az alapképzéses tanulók: díszlet- és jelmeztervezés; jelmez- és bábtervezés; díszlet-, kiállítás- és arculattervezés, a mesterképzés keretein belül pedig színházi szakirányra specializálódhatnak. Korábban kétévente, jelenleg két év után egy év kihagyással indul a szak, amire a közel 300 jelentkezőből átlagosan 8-9 fő jut be. A képzést az egyszemeszteres nagyobb projektek jellemzik, amelyeket általában más-más tanár vezet, így a legtöbb művészképzéssel ellentétben kevésbé meghatározó, determináló a tanár szerepe, a hagyományos értelemben nem beszélhetünk mesterről. 2009 óta az elsősorban filmrendezőként tevékenykedő Molnár György a tanszékvezető, előtte az építész végzettségű Csanádi Judit töltötte be ezt a pozíciót.

A Képzőművészeti Egyetem monopol helyzetét a látványtervező-képzés területén 2004-ben a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karából kivált Művészeti Kar törte meg újonnan indult alkalmazott látványtervezés alapszakával, majd 2010-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem indított mozgókép látványtervező művész mesterszakot, ahol elsősorban filmes és televíziós szakembereket képeznek. Utóbbi szak esetében nem kell messzire menni a szakmai tapasztalatokért, akár „házon belül” is jelentős kapcsolatokra tehetnek szert a hallgatók, a kaposvári Látványtervező Tanszék vonzáskörzetébe pedig elsődlegesen a Csiky Gergely Színház tartozik gyakorlóintézményként.

Mindhárom intézmény átfogó képzést biztosít hallgatói számára, akik látványtervezőként számos művészeti területen otthonosan tudnak majd mozogni: a tervezési tárgyak mellett tanulnak – a teljesség igénye nélkül – anatómiát, rajzot, színpadépítészetet, világítástechnikát, informatikát, anyagismeretet, művészettörténetet, színháztörténetet, viselettörténetet és előadó-művészeti menedzsmentet is.

Az egyetemi mellett OKJ-s képzéseken is lehet látványtervező képesítést szerezni, de nem ritka a szakma határterületeiről érkező – például építész végzettségű – látványtervező sem.


(A.K.Á.)