A kortárs művészet ismét meghódította a csodálatos Versailles-i Kastélyt: a manga stílusban dolgozó japán szupersztár telerakta műanyag szobraival a Napkirály rezidenciáját.

Takashi Murakami szobra a Versailles-i Kastélyban (fotó: BFLV)

A párizsi múzeumigazgatók mostanában úgy érzik, a közönség belefáradt már a klasszikus remekművek dömpingjébe. Itt az ideje, hogy a patinás múzeumi falak közé a kortárs művészek is betehessék a lábukat, az egyszeri turista nagy örömére vagy bánatára. A Louvre is egyre komolyabban veszi saját kortárs programját (a legutóbb Cy Twombly dekorálta ki az egyik terem mennyezetét), akárcsak a Versailles-i Palota.

A Napkirály kastélya – hosszú-hosszú kihagyás után – két éve fogadott be ismét nagyszabású kortárs produkciót falai közé. Ráadásul nem valami diszkrét, alig észrevehető, filozofikus képzőművészt, hanem a ma is viruló pop art örökösét, Cicciolina ex-férjét, Jeff Koonst. A botrányosan közönséges, mégis hiperesztétikus munkáiról ismert Koons megtöltötte az arany cirádákkal díszített palota tereit képregényszerű plasztikáival és lufiszobraival. A kényes francia értelmiség hiába fanyalgott, a turisták engedelmesen végignézték az amerikai művész egész életművét.

Takashi Murakami: Miss Ko, 1997 (fotó: BFLV)

A folytatás sem marad el, most Koons leghűségesebb japán utánzója, Takashi Murakami következik. A hatalmas műhellyel dolgozó ázsiai művész manga képregényekből gyúrta össze tarka, erőszakos és erotikus életművét. (Önmeghatározása szerint stílusa „szuperlapos”: superflat.) A populáris kultúrából építkező Murakami inkább egy vizuális brand, mint autonóm képzőművész: egy kortárs műtárgy-gyár, aminek csúcstermékeiért a leggazdagabb gyűjtők, az olcsó tucatáruiért pedig a hétköznapi emberek versengenek.

A Versailles-i Kastély termeiben szeptember 14. és december 12. között tekinthetők meg a japán képregényfigurákra hasonlító három dimenziós Murakami-művek. Gömbön egyensúlyozó nyúlfülű lény, gombafejű, porcelánfényű kisfiú, színes mesebeli gombák, miniszoknyás manga-Lolita, vicsorgó aranyszínű szörnykoponya és persze a jellegzetes, nevető, tarka műanyagvirágok szoborként, festményen, szőnyegen és lámpaburán.
 

Takashi Murakami szobra a versailles-i Tükör Teremben (fotó: BFLV)

Az Artinfo összegyűjtötte a reakciókat. A francia kulturális miniszter, Frédéric Mitterrand szerint a kiállítás „jó”, a Le Figaro egyik bloggere szerint inkább „aranyos”, „Helly Kitty gyermekei és a mangán felnőtt tinédszerek imádni fogják”, a L’Humanité lesújtó kritikája szerint az egész egy „őrült giccs”, a Le Monde szerint pedig már az is érthetetlen, hogy hogyan válhatott a manga világjelenséggé, az pedig aggasztó, hogy a versailles-i látogatók azt hiszik majd, a „kortárs műgyűjtők nagy gyerekek”.

Szerző: Rieder Gábor