TOP10

A neves művészeti magazin, az Art Review idén is öszszeállította a nemzetközi kortárs art world legbefolyásosabb száz szereplőjének listáját. A top 10-ben ismét művészek, galériások, igazgatók és kurátorok végeztek. (R.G.)

Karosszékből kutatni

Az Artchivum üzemel. Nemrégiben még olyan hírek röppentek fel, hogy a tulajdonos-alapító Bélai György szélnek ereszti a munkatársakat, de végül nem zárt be a webportál. Az Amerikából hazatért informatikával foglalkozó alapító 2000-ben hozta létre az Artchivumot. (Teljes nevén: Artchivum® Művészettörténeti Dokumentációs Kutatóintézet és Adatbázis.) A cél a magyar, illetve a magyar vonatkozású művészettel kapcsolatos dokumentumok digitális feldolgozása és archiválása volt egy direkt erre a célra kifejlesztett számítógépes rendszerben. Az adatbázis alapját egy közel 250 000 tételes könyv- és levéltár jelenti, ami elsősorban magyar vagy magyar vonatkozású szakkönyvek, albumok, katalógusok, meghívók, folyóiratok, mappák, leporellók, CD-k, DVD-k, eredeti levelezések és kéziratok sokaságából tevődik össze. Egy komoly – főként fi atal bölcsészekből álló – csapat dolgozott a digitalizáción, elsősorban az alapító műpártoló költségére. A művészettörténeti kutatásokhoz kényelmes segítséget nyújtó weboldalon (www.artchivum.hu) a Lexikális adatok menüpont bárki számára elérhető. Az 52 000 feldolgozott könyv- és levéltári tételből 228 000 személyre, több mint 40 ezer intézményre, szervezetre vagy csoportra, közel 45 ezer eseményre lehet rákeresni. Az Artchivum dinamikus adatbázisa tulajdonképpen különböző mezőkbe rendezett sokmilliónyi adat, ahol a logikai összefüggésekre a rendszer hívja fel a kutató fi gyelmét. A szabadon felhasználható adatmennyiség az eddig feldolgozott anyag 20–25 százalékát teszi ki. Az adatbázis Moduláris Kutatófelületén található adatokhoz csak az intézet munkatársaitól kapott jelszóval lehet hozzáférni.

Kortárs műtárgypiac

A legnagyobb aukcióspiac-elemző webes cég, a francia Artprice ismét kihozta éves jelentését a kortárs műkereskedelemről a párizsi FIAC-ra.</p>

2011 első hat hónapjában a globális műtárgypiac (kortársak és nem kortársak) minden eddigit túlszárnyalt, még az emlékezetes 2007–2008 fordulóján tapasztalt 4,3 milliárd eurós csúcsot is. A növekedés 34%-os volt az előző évhez képest! A kortárs művészet is jól szerepelt az aukciókon, csak a tételek harmada ragad benn (ez nem rossz eredmény), az elmúlt fél évben több mint 600 alkotás lépte át a lélektani 1 millió dolláros árat, több, mint a sikeres 2008-as esztendőben. Az idei év első felében a kortárs képzőművészet világszinten 497 millió eurós összforgalmat generált az árveréseken, alig elmaradva minden idők legjobb szemeszterétől, a 2008-as év első felétől. (Ekkor volt a csúcs: 520 millió euró.)

A mellékelt grafikonon látszik, hogy az elmúlt tíz évben hogyan hullámzott az árverezőházak kortárs művészeti összforgalma. Az idei év második oszlopa minden bizonnyal visszaesést mutat majd. Az Artprice tanulmánya felhívta a figyelmet rá, hogy a kortárs művészet nem függetlenedhet az általános gazdasági válságtól. Ezt láttuk 1991-ben és 2008–2009-ben is, az idén augusztusban tapasztalt tőzsdei szélvihar is meg fogja rengetni a műkereskedelmet, még ha ez az előző féléves mutatókon nem is látható. (A műkritikusok sem az ár-grafikonok esésével vannak elfoglalva, hanem a Wall Street elfoglalásából kinövő globális tüntetéshullámmal, amit sokan a 20. század talán legradikálisabb művészeti-szellemi mozgalmához, a szituacionizmushoz hasonlítanak.)

Vége az Art Forum Berlinnek

Nemcsak Magyarországon rendeződnek át a vásári viszonyok a közeljövőben, egyelőre Németország fővárosa sem találja a neki legjobban megfelelő kortárs bemutatkozási formát. Berlin 1995-ben azzal a céllal hívta életre Art Forum Berlin néven 15 évig működő művészeti vásárát, hogy ezzel határozottan az élmezőnybe pozicionálja magát a német vásártérképen. A kölni Art Cologne babérjaira törve az elvárások nagyobbnak és ellentmondóbbnak bizonyultak, mintsem azoknak a Forum eleget tudott volna tenni. Kiütközött, hogy bár az üzemeltető Messe Berlin szervezés tekintetében valóban erőssé tudta tenni az eseményt, a tematika kijelöléséhez, a sajátos légkör megteremtéséhez, a galériákkal való kommunikációhoz kevésnek bizonyult. Ráadásul a főváros művészeti közössége koránt sincs arról meggyőződve, hogy Berlin jelenlétét a kortárs művészeti életben egy hagyományos vásár tudná a leginkább megszilárdítani – rendezvénycsokorban, a sokszínű művészeti kínálatra építő újító formulákban hinnének inkább. A szakma képviselőit így nem rázta meg az Art Forum Berlin halála, főként mivel a város nem marad teljesen művészeti vásár nélkül. A 2008 óta működő, erőteljes kurátori koncepcióra támaszkodó Art Berlin Contemporary (röviden ABC) ugyanis elfoglalni látszik a nagy előd pozícióját, s bár kiállítás és vásár között átmenetet képező koncepciója merőben más (a tervezett együttműködés a két vásár között többek között ezért is hiúsult meg), sikerének épp ez lehet a kulcsa. Az Art Forum tehát megy, az ABC marad, Berlin pedig nyitott lehetőségekkel tervezhet tovább.
Buzogány Anna