Kultúripar és pénztemető
Költségvetés nálunk és más nemzeteknél
Hazánkban a kultúrát feneketlen pénznyelőként tartja számon a döntéshozó közvélekedés. A tengeren túl más a helyzet, legalábbis egy idevágó tanulmány szerint. A non-profit Americans for the Arts szervezet múlt héten tette közzé elemzését az Egyesült Államok gazdaságának és művészetének kapcsolatáról. A több mint száz városnyi mintán alapuló kutatás szerint a képzőművészet és a kultúra 166 milliárd dolláros gazdasági aktivitást eredményez az Államokban.
Ez 5,7 millió ember teljes foglalkoztatású munkájával egyenértékű és 39,6 milliárd dollárnyi szövetségi, állami és helyi adóbevételt jelent. Robert Lynch, a szervezet elnöke szerint a tanulmány mítoszromboló-jelentőségű: „A legtöbb amerikai azt érti, hogy a művészet fejleszti az életminőségüket. Ez a tanulmány megmutatja, hogy a művészet iparág, ami ösztökéli a gazdaságot a városokban és a falvakban országszerte. Az élénk művészeti és kulturális iparág segíti a helyi gazdaság növekedését.”
Itthon a kultúra még mindig inkább tűnik pénztemetőnek, mint iparágnak. Legalábbis a Heti Világ Gazdaság múlt heti (2007/21.) cikke alapján. Riba István sorvadó múzeumhálózatról szóló riportjában a vidéki intézményrendszer leépítését elemzi. A megyei hatóságok sorra nyilvánítják vissza kiállítóhelyekké múzeumaikat, hogy a feladatkör megnyirbálásával csökkentsék a költségeket. A leépítés tempóját a pénzügyminisztérium is ösztönzi: tavaly még megyénként 99 millió (plusz lakosonként 394) forint jelentette a múzeumi normatívát, idén ez az összeg 92 millióra és 375 forintra csökkent. Messze vagyunk még a kultúripar felfedezésétől.
rg