A tolvajok négy nappal karácsony előtt csaptak le. Hidraulikus szerkezettel emelték meg az utcai kaput, majd felfeszítették a belső ajtókat. Alig múlt hajnali öt óra, az infra-érzékelő nélküli biztonsági kamera csak pár magabiztosan mozgó, elmosódó figurát rögzített az éjszakai félhomályban. A riasztócsengő nem működött, az őrök pedig épp egy másik emeletet ellenőriztek. A rablók alig három perc alatt megszabadították a Sao Pauló-i Művészeti Múzeumot két becses műkincstől. A kár hozzávetőleg 100 millió dollár!

Candido Portinari: Kávémunkás, 1939, olaj, vászon, 100×81 cm. A Sao Pauló-i múzeumból ellopott festmény a neves brazil újrealista festő egyik legismertebb műve. A kommunista elkötelezettségű latin-amerikai művész a kávéföldön dolgozó bennszülöttek szenvedésének és titkos erejének állít emléket.

Az eset nem volt váratlan. A nem éppen közbiztonságáról híres brazil metropolisz múzeumában pár hónappal ezelőtt is próbálkoztak már a tolvajok. Nem véletlenül: az elavult biztonsági rendszerrel ellátott intézmény Latin-Amerika egyik legnagyszerűbb művészeti gyűjteményét őrzi. A kiváló

A másik ellopott festmény. Pablo Picasso: Suzanne Block arcképe, 1904, olaj, vászon, 66×54 cm. A klasszikus arcélű énekesnőről készült melankolikus arckép a spanyol festő kék korszakának a végén készült.

anyagot a brazil sajtócézár, Assis Chateaubriand vásárolta össze a második világháborút követő időszakban, mikor remek klasszikus és modern műtárgyakra lehetett szert tenni Európában alacsony áron. Így került Dél-Amerikába Tiziano, Velazquez, Holbein, Delacroix, Van Gogh és Picasso.

A Sao Pauló-i Művészeti Múzeum az alapító, Chateaubriand halála után nemzeti tulajdonná vált. A szakemberek a gyűjteménynek otthont adó, hatvanas évekbeli múzeumépületet a modern brazil építészettörténet mérföldkövetként tartják számon, bár a biztonsági rendszere nem a legkorszerűbb. Így lophatták el a múzeum két ritkaságát, egy korai Picasso portrét és az egyik legnevesebb brazil festőművésznek, Candido Portinarinak az egyik főművét. „Nagyon szakszerű munka volt – mondta a rablásról a Sao Pauló-i nyomozó –, olyanok csinálták, akik pontosan tudták, hogy mit akarnak. Minden jel szerint egy olyan pénzes művészetrajongó gyűjteménye számára dolgoztak, aki vagyonos, de nem elég gazdag, hogy megvegye a képeket.” A nemzetközi közvélemény legnagyobb megrökönyödésére a múzeumigazgató közölte, hogy a kérdéses két festmény – akárcsak a gyűjtemény összes többi darabja – nem volt biztosítva. Pénzhiány miatt eddig erre gondolni se tudtak, akárcsak a biztonsági rendszer fejlesztésére! Ez 100 millió dollárjukba került – bár ezt a becsült összeget (a lopás miatt) sehol se fizetnék ki a képekért.

Szerző: Rieder Gábor