Hogy miért épp a Medicik neve csillog legfényesebben a kultúrtörténet egén, maga mögé utasítva a sok-sok itáliai uralkodócsaládot? A válasz Anna Maria Ludovica de’ Medici, az a bizonyos „utolsó” sarj, aki fiúörökös híján lezárta a família patinás történetét.

A nemes hölgy nem kótyavetyélte el a családi képtárat – mint a Gonzagák vagy az Esték –, hanem a firenzeiek hasznára bocsátotta 1737-ben. Tulajdonképpen állami múzeumot csinált az Uffizi-palotában őrzött több évszázad alatt összeharácsolt műkincsgyűjteményből. Nem csoda, hogy mind a mai napig ez a világ legnagyobb reneszánsz képtára, így természetesen a milánói Electa kiadó múzeum-sorozatában is kiemelt helyet kapott. Már elérhető – a Grafo kiadó gondozásában megjelent – magyar változat is. Szépen illusztrált kötet a múzeum halhatatlan remekműveiről, értő magyarázó szövegekkel, amik kellemesen vegyítik a stiláris megjegyzéseket, az életrajzi adatokat és az ikonográfiai tudnivalókat. Kalauznak kicsit karcsú, inkább arra jó, hogy otthon a fotelből kellemesen lehessen visszarévedezni a Firenzében eltöltött órákra.

Elena Ginanneschi: Uffizi. Firenze. Grafo, 2010, 160 oldal, 4900 Ft


R. G.