Kairó bekeményít
Lopott műtárgyak a Louvre-ban
A lopott régészeti tárgyak forgalmazása évtizedekig bombaüzlet volt. A nagy nyugat-európai és amerikai múzeumok százszámra vásárolták az illegálisan kitermelt leleteket. Az olasz és a görög kormány mind erősebb tiltakozása mára radikálisan visszaszorította a feketekereskedelmet. Az utóbbi időben – az energikus Zahi Hawass vezetésével – Egyiptom is egyre határozottabb lépésekre szánta el magát. A világsajtót a napokban járta be a hír: Kairó szakít a Louvre-ral.
„A Louvre Múzeum megtagadta, hogy visszaadjon Egyiptomnak négy olyan régészeti domborművet, amiket az előkelő Tetaki sírjából loptak el az 1980-as években.” – szögezte le a Műemléki Felügyelőség mindenható vezetője, Zahi Hawass közleményében. Ezért megszakítanak mindenfajta együttműködést a Louvre-ral. Az országban található összes régészeti terület felett rendelkező szervezet letiltotta a francia múzeum folyamatban lévő egyiptomi munkáit. Például leállíttatták a Louvre által szponzorált ásatásokat a szakkarai nekropoliszban és lemondták a múzeum egyik volt kurátorának (aki a vásárlást intézte) tervezett előadását.
A franciák persze hevesen tiltakoznak a durva fellépés ellen. Az aktuálpolitikai vitákba keveredett kulturális miniszter, Frédéric Mitterrand közleményben tudatta, hogy a műkincseket a Louvre visszaadja. Hiszen jóhiszeműen vásárolta meg őket a 2000-es évek elején és csak 2008 novemberében merült fel a művek eredetével kapcsolatban kétely, mikor a régészek újra elkezdték vizsgálni a kérdéses sírt. A radikális egyiptomi gesztus így hamar elérte a célját: a francia fél azonnal megígérte a négy töredék visszaszolgáltatását. A kulturális hidegháború fenntartásában egyik fél sem érdekelt, hiszen a Louvre egyiptomi kollekciója párját ritkítja a világon.
A négy darab festett kődombormű egy nemesember túlvilági utazását mutatja be. Tetaki sírjából való, aki thébai hivatalnok volt a 18. dinasztia (Új Birodalom) idején, a Kr. e. 16. században. A sír a híres thébai (luxori) templomváros közelében található. Lord Carnarvon bukkant rá a huszadik század elején. Bár a tolvajok hamarosan lecsaptak rá (azért is zárták le rövidesen), készültek fényképek a felfedezésekor. Azóta többször is felnyitották, a kilencvenes évek óta ismét folynak itt ásatások.
Zahi Hawass 2002-ben került a Műemléki Felügyelőség élére, azóta folytat elkeseredett harcot az elszármazott egyiptomi műkincsek visszaszerzéséért. A kívánságlistájának az elején olyan évszázadokkal ezelőtt elzabrált műemlékek állnak, mint a British Múzeumban őrzött Rosette-i kő vagy Nofertiti Berlinben található híres büsztje. Bár a gyarmatosítás korában elkonfiskált csúcsdarabok visszaszerzése közel lehetetlen, az elmúlt években 5000 műtárgyat sikerült begyűjtenie. Nem egyszer kemény eszközökkel: a St. Louis-i Művészeti Múzeum csak úgy adta vissza a 3200 éves aranymaszkját, hogy Egyiptom megszakított minden kapcsolatot az intézménnyel és bojkottra szólított fel a közönséget. Úgy tűnik, a kemény kéz politikájából értenek a múzeumok.
Szerző: Rieder Gábor