Csókos Klimt

Artanzix

A bécsi Belvedere – az előzetes várakozásokkal szemben – nem állíttatja helyre Gustav Klimt utolsó műtermét idén, a leghíresebb osztrák festő halálának kilencvenedik évfordulóján. Viszont rendez egy óriási tárlatot Klimt híres-neves Csókjával a középpontban. Méghozzá olyan rekonstrukciós körítéssel, ami a műteremházat hiába kereső Klimt-zarándokokat is megrendítheti: újjáépítették a „Kunstschau 1908” (vagyis az 1908-as Művészetszemle) című, száz évvel ezelőtti kiállítást.

Gustav Klimt: Csók, 1907/1908, olaj, arany, ezüst, vászon, 180x180 cm, Belvedere, Bécs
© Belvedere, Wien

Illetve csak a század eleji tárlat néhány termét, hiszen az óriási seregszemlén annak idején 176 művész szerepelt 6500 négyzetméternyi területen. A „Kunstschau 1908” a bécsi modernizmus művészettörténeti jelentőségű seregszemléje volt. A Sezession-mozgalomból kivált Klimt barátaival együtt dolgozta ki a kiállítás Gesamtkunstwerk-szerű, azaz „összművészeti” koncepcióját. A kormány által rendelkezésükre bocsátott telken a bécsi modernista építészet úttörője, Josef Hoffmann tervezte meg az ideiglenes kiállítási csarnokot, több mint ötven teremmel, kertekkel, belső udvarokkal, kávézóval és egy nyári színházzal. A méretes épületegyüttest festmények, grafikák és iparművészeti alkotások borították. Klimt mellett szerepelt a Wiener Werkstätte több kiválósága, például Koloman Moser, Oskar Kokoschka, a bécsi expresszionizmus alapítója és a cseh avantgárd festő, Frantisĕk Kupka is. A sztár természetesen akkor is (és ma is) Klimt volt. Aki ekkor állította ki csillogó aranykorszaka frissen elkészült főművét, a Csókot. A mai kurátorok – a Csókkal, a Danaéval és Adale Bloch-Bauer első portréjával együtt – hűségesen rekonstruálták az egykori „Klimt-szobát” az október 1-jén nyíló tárlaton.

R. G.