Bizalom és növekedés Maastrichtban

TEFAF

Múlt héten került sor Maastrichtban a huszonharmadjára megrendezett Európai Művészeti Vásárra, a TEFAF-ra. A világ egyik legrangosabb és legpatinásabb képzőművészeti börzéjén ezúttal több mint 2,7 milliárd dollár értékben kínáltak antik, modern és kortárs műtárgyakat. A 72 ezer látogató nem csak nézelődni jött, a szervezők jobb évet zártak, mint tavaly. A legdrágább alkotás Cranach közel ötszáz éves bibliai festménye lett.

 


Idősebb Lucas Cranach: Dávid és Betsabé, 1534, olaj, fa. A Bernheimer-Colnaghinél 5,3 millió euróért kínált bibliai festmény erősen leszorított, 7,1 millió dolláros árával az idei TEFAF legdrágább alkotása lett. A reneszánsz balusztrádos korlát mögül hárfával a kezében kihajoló Dávid király az elegáns korabeli viseletű dámákat – köztük a fürdéshez készülődő Betsabét – figyeli.
(forrás: Artinfo)

Az Artnet.com kritikusa, Brook S. Mason szerint a TEFAF idén is virágzik: „A bemutató enciklopédikus jellege legendás, még a fontos kortárs művészeti specialisták csodálatát is kivívta. Iwan Wirth, a Zürichben, Londonban és New Yorkban székelő, dinamikus Hauser & Wirth Galéria vezetője nyilatkozta a TEFAF-ról: 'Mintha belépnél egy buborékba, ahol össze van keverve a Tate Modern, a British Múzeum és a Victoria & Albert.' A vásár növekedése két tényezőnek köszönhető. Az egyik a szervezők újító szelleme. Ott van a 'Papír TEFAF', egy teljesen új részleg a fotók, a könyvek, a kéziratok, a japán metszetek és a grafikák számára. 19 kereskedő gyűlt itt össze, akik közül csak egy volt korábban a vásáron. (…) A vásár második erőssége a kiállított műtárgyak és régiségek 'hűha-hatása'. A lélegzetelállító az egyetlen jelző, ami le tudja írni a 20. századi képzőművészeti és design kínálatot.

A mezőny egyik éllovasa Paul Gauguin 1902-es Két nő című egzotikus jelenete volt a Dickinson standján. A 18 millió fontért kínált óceániai nőalakoknál jóval szerényebb áron, mindössze 12 millió dollárért kellette magát Damien Hirst kilencvenes évek derekáról való, formaldehides medencében ázó, kitömött disznója. A modern mesterek közül kiemelkedett Le Corbusier Picasso stílusára emlékeztető 1938-as olajképe, amiért a galériás 4,5 millió dollárt kért. A régi mesterek frontján a Londonban és Münchenben működő Bernheimer-Colnaghi vitte a prímet. A klasszikusokat forgalmazó galéria már a megnyitó első órájában eladta a kevéssé ismert osztrák rokokó festő,  Franz Christoph Janneck mitológiai jelenetét 395 000 euróért, de több mint fél millióért adott túl egy 18. századi francia festő és egy ismert Poussin-követő vásznán is. Az igazán nagy fogást azonban idősebb Lucas Cranach Dávid és Betsabét ábrázoló festménye jelentette, ami elnyerte a vásár legdrágább alkotása címet.

Brook S. Mason szerint a vásár a design és az iparművészet irányába is nyitott: a műfaj kilenc legrangosabb képviselőjét hívták meg Maastrichtba. A L'Arc en Seine értékesítette a legdrágább TEFAF-on eladott dizájntárgyat, Diego Giacometti (a szobrász testvére) 1972-es állólámpáját, félmillió euróért. A standokon szerepelt még egy 1960-as Max Ingrand-íróasztal, Mies van der Rohe 1933 előtt készült Barcelona-széke, a bécsi Josef Hoffmann 650 000 euróért kínált csillárja vagy éppen a kortárs Ritsue Mishima tavaly készült üvegvázája.

Szerző: R. G.