Az első piramis építőmesterét, a zseniális hivatalnokot, Imhotepet istennek tartotta a hálás utókor Egyiptom földjén. Az Európából érkező kalandorok és kincsvadászok már jóval kevesebb tiszteletet tanúsítottak iránta, el is rabolták az ókori civilizáció emlékeiből, amit csak a sivatag engedett. A mai egyiptomi kormány szélmalomharcot folytat a neves európai múzeumokat díszítő egykori leletek visszaszerzéséért.

2008-ban új ötlettel álltak elő a Nílus-parti ország örökségének elhivatott őrzői: levédték a piramisokat! Pontosabban készülőben van egy új szerzői jogi törvény, amely révén az egész világot elborító műtárgymásolatok eladásából tennének szert egy kis bevételre. A szabályzás közel 120 ismert egyiptomi műkincsre vonatkozna, köztük a gízai piramisok, a Szfinx és Tutankhamon halotti maszkja. A szerzői jog érvényesülése sok céget kellemetlenül érintene, ugyanis világszerte óriási üzlet a kicsiny szfinxek és piramisok műanyagba öntése. A törvényalkotók azért próbálnak ésszerűek lenni: nem kell fizetniük a más léptékű másolatok készítőinek, a műtárgyak által inspirált művészeknek és a piramisokat utánzó Las Vegas-i Luxor Hotel tulajdonosainak sem. Zahi Havasz, a Műemlékvédelmi Felügyelőség képviselője a National Geographicnak nyilatkozta, hogy „az alacsony forgalmú kisboltok tulajdonosaitól nem kérünk majd pénzt, de a törvény értelmében beszedjük a jogdíjat az olyan nagy társaságoktól, mint a műtárgyak másolatain sokat kereső kínai vállalatok”. Az üzenet egyértelmű: célpontban a kínai szuvenírgyártók meg a nyugati kincstolvajok museumshopjai. A szakértők szerint az egyiptomi kormánynak nem lesz könnyű dolga a jogszabály nemzetközi érvényesítésével.

R. G.

Egyiptomi szuvenír

Artmagazin 2008/1. 69. o.