Artmagazin 2010/3.

Ebben a számunkban lerántjuk a leplet a magyar fotózsurnalizmus legnagyobb sztárjáról, Robert Capáról. Mórocz Csaba esszéjében cáfolja a gondosan megépített Capa-image alapjait. CIA, kommunisták, csaló tudósok és a média. A címlapon Yves Saint Laurent hatvanas évekből való női ruhácskája, Mondrian absztrakt négyzeteivel, hiszen kielemezzük a nemzetközi divatvilág és a kortárs művészet furcsa egymásra találását.

De lesz még Márffy Ödön minden mennyiségben, beszámoló az Art Baselről, Duna-parti szobor látlelet, futurizmus, Gerber Pál és iski Kocsis Tibor, látogatóba megyünk a füredi Vaszary Villába és végignézzük az ország nyári vidéki kiállításkínálatát. Leleplezés, aktualitás, nyári programajánló.

Tartalom:

WANTED – kiállítások Artmagazin-szervezésben a Virág Judit és a Kieselbach Galériában
Winkler Nóra: ART BASEL – KETTŐS BEAVATÁS
Somosi Rita: KORTÁRS A KIRAKATBAN – Luxusmárkák és a kortárs művészeti csodafegyver
ARTANZIX
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
AKTOK, NYOLCAK, CSINSZKA
P. Szűcs Julianna: A „NEM ZSENI” diadala – Márffy-kiállítás és Márffy-monográfia
Rockenbauer Zoltán: „A Nyolcakat támogató sajtó hozsannázott: hogy végre, itt a nyugatos, korszerű, magyar művészet; a túloldal meg átkozódott, hogy ez se nem magyar, se nem művészet.” – tárlatvezetés a Márffy-kiállításon
Duna-parti szobrok 2. Mélyi József: SZOBOR HÁBER – Rákosi Péter fotóival
Mórocz Csaba: ROBERT CAPA A SZÍNPADON – A fotográfia diadala
Gergely Mariann: MARINETTI NYOMÁBAN – Olasz futurizmus és magyar avantgárd a Nemzeti Galériában
Fáy Miklós: EGY CSALÁDREGÉNY KÖZEPE
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ – vidéki körkép
Rieder Gábor: TERMÉSZETFÖLÖTTI SZUPERREALIZMUS – iski Kocsis Tibor
Földes András: GERBER PÁL: NEM VAGYOK KIÁBRÁNDULT
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
DÍJAZOTTAK
Szobrászélet Magyarországon 3. – BOHUS ZOLTÁNNAL BESZÉLGET HERNÁDI MIKLÓS
GUTENBERG-GALAXIS
 


Artmagazin 2010/3



„A spanyol polgárháború végeztével az életben maradt „milicista” a menekültek hosszú soraiban menetel, és átvészeli azt a világégést is, amelyben Capa a normandiai partok és Berlin között fotográfusként vesz majd részt. A kép később számos könyvben, kiadványban és kiállításon tűnik fel. Mindenekelőtt megjelenik a Death in the Making borítóján, Ilja Ehrenburg No Pasaran! Ispania című kiváló könyvében, belga, angol, francia, holland antifasiszta szakszervezeti kiadványokban, az amatőr fotósok mozdulatfényképezést magyarázó füzeteiben, a valahai NDK hidegháború-ellenes brosúráiban, a nemzetközi munkásmozgalom propagandafüzeteiben, a 20. századi történelemtankönyvekben, polgárháborús veteránok emlékkönyveiben, illusztrálja a spanyol fasizmus történetét részletező tanulmányokat. Folytathatnánk. (...) A múlt és a jelen képszerkesztőinek, kurátorainak, történészeinek egy része figyelmen kívül hagyta Knightley meggyőző érveit, miszerint ez a Capa-fotó valóban megrendezett, mise en scène, staged, színre vitt eseményt örökít meg. Ha Whelan, aki a francia és spanyol nyelvtudás hiányában elsősorban az amerikai dokumentumokra támaszkodott, védte Capa fotográfus-integritását, az mindenekelőtt az ICP kereskedelmi érdekeinek védelmét szolgálta és szolgálja ma is. Az elmúlt évben spanyol történészek és a polgárháború dokumentumait kutatók immár minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy a kép nem a Whelan által számtalanszor megjelölt Cerro Muriano közelében készült, hanem 50 kilométerrel távolabb, a szintén córdobai tartományban fekvő Espejóban és azokban a hetekben, amikor a képet Capa készíthette, sem Cerro Murianóban, sem Espejóban semmiféle katonai tevékenység nem volt.” (Mórocz Csaba)

„A fiatal újságírónő izgatottan készülődik, hiszen élete első interjújára indul a pesti Duna Palota földszinti szalonjába, ahol a futurizmus nagymesterével, Filippo Tommaso Marinettivel találkozik. Az 1930-as évek elején járunk, amikor Marinetti az Olasz Akadémia frissen beválasztott tagjaként és Itália kulturális életének egyik utazó nagyköveteként érkezett fővárosunkba. A huszonhat éves, törékeny zsurnaliszta Gáspár Margit, aki később színpadi szerzőként tevékenykedett és 1956-ig a Fővárosi Operett Színházat igazgatta. A Láthatatlan királyság. Egy szerelem története című életrajzi regényében emlékezik vissza a Marinettivel történt első találkozására; az izgalmas interjút egy éveken át tartó bensőséges érzelmi viszony követte.” (Gergely Mariann)

„Márffy oly jellegzetes aktfestészete is Nyergesújfalun bontakozott ki, mert Kernstok révén olcsón jutottak modellekhez a parasztlányok köréből. (Kernstoknak állítólag szinte mindegyik a szeretője volt, sorban születtek a gyerekek, akiket csak „stoki-gyerekek”-nek hívtak a faluban.) A Nyolcak-periódusban az akt rendkívül fontos kifejezőeszköz volt, Márffy is ekkor festette a legjobb aktjait.” (Rockenbauer Zoltán)

„A fakereskedésből induló François Pinault globális összevetésben az egyik legjelentősebb mai műgyűjtő. A londoni Art Review magazin kétszer is (2006, 2007) a kortárs művészet legbefolyásosabb alakjának választotta. A számos luxusmárkát tömörítő Gucci-csoport (Alexander McQueen, Balenciaga, Bottega Veneta, Boucheron, Gucci, Sergio Rossi, Stella McCartney, Yves Saint Laurent), valamint a másfél milliárd dollárért vásárolt Christie’s aukciósház tulajdonosaként Pinault saját múzeumépítési ambíciója az ezredfordulóra datálható.” (Somosi Rita)